Posztós Lenke: Kép & vers 🙂 🙂

 

Ejnye, megállj, elkaptalak!

Elloptad a szép, nagy halat!

Ha nem tartasz bűnbánatot,

Nem kapsz tőlem bocsánatot!

Posztós Lenke: Mi a boldogság?

 

Kérdezgeted talán: - Mi a boldogság?

-Elmondom most neked, hogy egy szép virág;

Ott van bent a szíved mélyén mint egy fénysugár,

mely szeretetből árad, s kitőrni kíván.

 

Nem könnyű, de nem is nehéz a boldogságra lelni.

A dalos madár s kis tücsök is boldogságát zengi.

Boldogságra volt a földön minden lény teremtve,

De, az ember elvesztette ott az Édenkertbe.

 

Valami különös lett a boldogsággal;

hisz az ember szíve tele van sok vággyal.

Nem egyszer a vágyak a szívet ostromolják,

s lelkünk szép dallamát olykor elnémítják.

 

Ha megérint a boldogság, szíved lángra lobban;

szeretni tudsz akkor másnál sokkal jobban.

Mint amikor felhők mögül ragyogó fény lobban,

ám, hogyha te nem ápolod tova illan gyorsan.

 

Törékeny a boldogság, a szívben muzsikál,

s várja titkon, hogy már végre felujjongva szóljál:

Szabad vagyok, im lelkemben nincs már félelem;

győztem szenvedélyen, kínon, életen!

 

A boldogságért nem tagadom, szenvedni is kell,

s ha megtaláltad fogd szorosan, sose engedd el!

Merj szeretni, s hagyd, hogy téged szeressenek,

Töröld le a sírók arcán a fájó könnyeket.

 

Tegyél jót, hisz másnak hogyha adni tudsz,

a boldogság érzettől te is felvidulsz.

Ne félj attól sose, hogy szegényebb leszel,

mert, nem marad Isten sose adós neked!

 

Próbálj csak szeretni, habár rossz a világ,

hisz szeretet nélkül nincsen boldogság!

Ha ezt teszed, meglásd, Isten rád mosolyog;

Igy lehet az ember csak igazán boldog!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Bolondos április

 

Jártatja április a bolondját velünk:

Kicsalta a májusi orgonát nekünk.

Csalóka egy hónap, levetköztet ingre,

máskor sapkát tetet télit a fejünkre.

Kirázza zsebeit, fagyot áraszt onnan,

s keressük a meleget, hová tünt el, hol van?

Esik eső, hideg lett, kabátot kell venni,

hogy ne fázzunk, s hirtelen, baj ne érjen semmi.

Ilyen ez az április, mindig becsap minket;

mosolyog a szemünkbe, s másfele tekintget.

Posztós Lenke: Változó világ

 

Rohan az idő, forog a kereke;

változik a világ s az évszakok rendje.

Visszaállítani kellene az órát,

ám, elvesztettük régen a Paradicsom kódját.

 

Nincs időnk s türelmünk kellőképp egymásra,

nem akarjuk látni, más szívét mi bántsa.

Rohanunk s velünk száguldnak az évek,

s mire észre vesszük, lepereg az élet.

 

Önző lett az ember, nem törődik mással,

csak a saját élte és sorsa vívásával.

Mindig többet akar, küzköd szakadatlan,

kevésbé tiszteli, mi szemmel láthatatlan.

 

Máshogyan kellene lenni az embernek;

nem kéne ropogni ágyúnak, fegyvernek!

Szeretni kéne, tisztelni a jót;

mindazt, ami egykor szép és tiszta volt.

 

Idős arcból néha kinéz még a gyermek...

Mintha tegnap valott párjának szerelmet.

Sebez némely emlék, de Jézus sebeibe

gyógyírt talál mindaz, mi szívünk megsebezte.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke : Furcsa tavasz

 

Hej de furcsa ez a tavasz,

huncutkodó, kacér, ravasz.

Hol vidáman fülig nevet,

máskor sűrű könnyeket ejt.

 

Felhők kúsznak fenn az égen,

gólya didereg a fészken.

Sűrűn esik, hajlik az ág

bőrig áztak szegény gólyák.

 

Szél hegedül bokron, ágon,

táncot jár körül a fákon.

havas esőt tüsszent néha;

ez aztán már téli tréfa.

 

Kis ibolya, nárcisz szegény,

lehajtotta piciny fejét.

Várja, hogy a napsugara

szirmait megsimogassa.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Gólya, gólya rét királya

Gólya, gólya, Kelep Elek,

háztetőkön kelepeltek.

Nap éget, esőben áztok,

békát, szöcskét vacsoráztok.

 

Kedves gólya kelepelő,

mért tetszik a kéménytető?

Kéménytető, poznák, ágak,

beláthassuk így a tájat.

 

Tágas réten, lent a tóba,

békát fogott épp a gólya.

Csodálja is őt a párja,

hiszen ő a rét királya.

 

xx

Posztós Lenke: A kék nefelejcs legendája

 

A jó Isten, amikor virágot teremtett,

mindegyiket külön sorra megkérdezett;

milyen színű szoknyát szeretne viselni,

a szivárvány színéből melyiket szereti?

- Piros, fehér, sárga; - a legtöbb válaszolta,

de egy piciny virág, a kéket választotta.

- Mint felhő fodrú kék ég- szeretnék lenni,

az emberek szívében örökké élni.

Ne feledjék sose; -a szeretet örök!

Túléli az is, ki már elköltözött.

Meghallgatá a jó Isten, hisz szeretettel teljes,

s azt mondá; "a neved legyen, "Kék nefelejcs! "

S, hogy ne felejtse többé szeretetét a föld,

másnapra szoknyája kék színben tündökölt.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Kis ibolya, esti álmom...

 

Egy kis ibolyát haza vittem,

az imakönyvbe bepréseltem.

Könnyét a lap mind beitta,

de elrejtőzött szép illata,

itt legbelül a lelkembe,

hol öntözgetem reggelte.

Kis arcának bársony hamva

visszaszállt a mennyországba.

Ő felé vonz esti álmom,

tündérképű szép világom...

 

Minden jog fenntartva!

Hétvége

 

 

Eljött a hétvége, itt van ismét szombat;

Töltsed vidám szívvel, tedd fel mosolyodat.

Feledj fáradságot, mindazt, ami zavart,

Töltsd fel új erővel, boldogsággal magad!  

Posztós lenke: Győzött a Fény- Krisztus feltámadott!

Harang zengést hordoz a tavaszi szél-

Megtört a sötétség, győzött a Fény!

Az Isten szeretőkre örök élet vár;

Krisztus feltámadott! - Nincs többet halál!

 

Ragyogó fényben sokaknak megjelent:

Diadallal bűn és halál felett!

Kezén, lábán ott a szegek helye;

hogy a hittben erőt találj benne.

 

Előttünk is itt áll hitünknek fényében;

életre hív az újjászületésben!

Feltámadást, új életet hírdet!

Örök boldogságot az Őt követőknek!

 

De nincs addig húsvét az ember szívében,

míg nem teszi Úrrá Jézust életében!

Nem szólal benne a kikelet hangja,

lelkének templomát ha sötétség lakja.

 

Támaszd fel Húsvét mindazt, aki meghalt;

ki még sötétben várja a pirkadó hajnalt..,

hogy Nagypéntek után, megkínzott lelkére,

üdvösséget hozzon Krisztus drága Vére!

 

Minden jog fenntartva!