Mondj el egy imát...

Ha tenger partján látod a repülő sirályt,
S gondterhelt utadon olykor pihenni vágysz,
Ha bűntudatra ébredsz, s lelked némán sir-
Krisztus az újjával valamit a porba ir...
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
Délben messze hangzó harangszóra vársz-
Nézz fel az égre, dicsőitsd az Atyát,
Fogd össze a kezed, s mondj el egy imát.

Kis madár énekel lombos fűzfa ágon,
Bokor alján bólintgat egy vadvirág feléd-
Adj hálát értük is, mert Isten ajándéka;
Az Úrnak egy mondata került épp eléd.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
Délben messze hangzó harangszóra vársz-
Nézz fel az égre, dicsőitsd az Atyát,
Köszönd meg szivedből minden ajándékát!

Ha csendben talál téged a nyomasztó éjjel,
Ágyadban fészkel a szürke magány,
Egyedül vagy, s az álom is elkerül,
Isten veled van; őriz rendületlenül.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
Délben messze hangzó harangszóra vársz-
Nézz fel az égre, dicsőitsd az Atyát,
Köszönd meg mindenkor áldott oltalmát!

Ha szenvedő testvéred az égre felkiált,
Utolsó reménye, mint a por szerteszállt-
Ne légy közömbös, ne várj egy csodát
Érte is mondjál el egy rövid, hő imát.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
Délben messze hangzó harangszóra vársz-
Nézz fel az égre, dicsőitsd az Atyát,
Mondj el mindenkiért egy szivből jövő imát!