Kis szobám csendjében rám szállt a kegyelem...
Érzem, mint átkarolt; - az Úr van énvelem.
Szólt hozzám szeretőn, meghatón, csöndesen;
Simogató szavát a szivemben érezem.
Velem van szüntelen s átfog egy érzelem,
hogy nélküle mily sivár lenne az életem.
A fülembe súgta: "Higgy és ne botránkozz!
Én vagyok a SZERETET! -Ne félj, csak imádkozz!"
Gyöngéd érintése megsimogat engem;
örömmel, hálával csordultig van lelkem.
Te vagy az éjszakám, Te vagy a reggelem!
Áldlak és imádlak szerető Istenem!
Posztós Lenke Blogspot.com
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése