Posztós Lenke: Nosztalgia

 

Van ezen a földön egy Istenadta hely,

Ahol szívem mindig hangosabban ver.

Ott volt az én bölcsőm, ott születtem én,

Ott ringatott jó anyám áldott kebelén.

 

Olykor vissza szállnak e tájakra az álmok...

Felfrisül az emlék, s mindent újra látok;

Össze barangolok: hegyet, völgyet, árkot,

Erdőszélén felkutatok minden vadvirágot.

 

- Kertünk végén, csűr tetején kelepel a gólya:

Ha ő nem lesz, kis testvérem soha se lett volna.

Minden déli harangszónál megkértem őt szépen:

Látogassa meg házunkat; hogy legyen kis testvérem.

 

Hallgatott is szegény gólya az én kérésemre:

Hozott is egy kis öcsit a következő évben.

De, én irigy lettem, mert mindenki szerette,

S igy velem a gólyamadár végleg befejezte.

 

Álmaimban olykor- olykor vissza barangolok

a szülei házhoz, ahol boldog vagyok:

Mosolyog rám jó anyám, s minden szót megfontol-

Vidám kedvű jó apám megvéd minden gondtól.

 

Gólyamadár, gólyamadár, ha nem haragudnál,

Úgy szeretném még ez egyszer, hogyha meghallgatnál:

Mind elmentek, elköltöztek, pedig úgy szerettem-

Hozd vissza egy napra is bár; kiket elvesztettem!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Gólyamadár, szegény gólyamadár

 

Gólyamadár fészkén fázva

átázott a tolla, szárnya.

Olyan, mint egy öreg vajda,

megesett a szívem rajta.

 

Áprilisban hideg tél lett,

napok óta nem is evett.

Fagyban, hóban, éhségében,

hogy éli át inségében?

 

Csak egy shórtban s pólóban;

kihívás ez komolyan...

Küzködik a gyengeséggel,

észlelhetjük józan ésszel...

 

Bárcsak segítőkész volna,

s ne szenvedne szegény gólya,

egy madárvédő szervezet,

vagy szívből jövő szeretet.

 

Hal vagy csirkenyesedék,

a túléléshez épp elég.

Bár az ég is megszánná őt,

s adna meleg, derüs időt!

 

Gólya, gólya, jó barátom,

érted is az Urat áldom!

Lásd a világ egyre fajul,

Te meg szenvedsz ártatlanul.

 

Küldj Istenem a földre áldást,

az embereknek bűnbocsátást!

Új szívet a régi helyet,

kinek szíve kőkemény lett.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Nagyheti fohász

 

Világmegváltó Jézusunk,
tiszta Fényből Fénysugár,
Atyától jött szent Ige,
zord viharban Sziklavár,
Ki Poklok hatalmát megtörted,
légy ellenségtől őrizőnk,
hogy ne tudjon bűnbe rántani,
míg tart e földi életünk.
Hűséged s nagy szerelmed
végig kísér mindenen,
segíts, ha testünk nyugszik is,
lelkünk virrasszon éberen!