Tegnap óta ki se jöttél,
Gazdi uram, hová lettél?
Nem szól reggel csergő vekker,
Hová tünt el a sok ember?
Nézegélünk utcán, kertben,
Olyan csend van, mint a Mennyben.
Gazdi uram benn a házban,
Nem jön ki csak néhatájban.
Ennünk ad, s kinéz a kerten,
Nem társalog senkivel sem.
Mikor kimegy az utcára,
Maszkot tesz az orcájára.
Az emberek mintha félnek,
Egymás között nem beszélnek.
Minden embert házba zártak,
Az állatok az utcán járnak.
Csendes lett a táj, az utcák,
Megfordult az egész világ.
Megtudhatja most mindenki,
Mit jelent szabadnak lenni!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése