Eltöpreng az ember, nem is egyszer talán,
míg megleli azt a szót, s önmagára talál;
hogy mi is az ő dolga, s mire teremtetett.
Mert nyugtalan a lelke, mígnem megtalálja
lázas kereséssel, mi szívébe van zárva.
Hiszen születéskor Isten beleírta;
hogy e földi útján mi a feladata.
Hogy ki, mire hívatott e rövid földi létben,
s betartva mindazt, megnyugodva éljen.
Ezért, ásnia kell a szíve rejtekébe,
ahová a Teremtő, a megbízását véste.
-Egynek az a dolga, hogy másokon segítsen.
Másiknak, hogy sokakat Jézushoz vezessen.
Van, aki tanít, s türelemre int,
formál, hogy élhess e tanítás szerint.
Van, aki ápol; szenvedőt, beteget,
másnak feladata menteni lelkeket.
Szeretetre tanít ismét másik téged;
élte példájával mutat minden szépet.
Hogy légy alázatos, mert szeretni így lehet
Szeress hát mindent, mit az Úr teremtett:
Embert, természetet, állatot és hegyet,
hisz javadra teremtett a jó Isten mindent.
Ne kérdezd, hogy meddig segíthetsz a bajban?!
A szeretet törvénye tudd, hogy határtalan!
Van, aki könnyíti mások szenvedését,
s van, aki imára kulcsolja két kezét.
Más, országot vezet, népeket irányít,
s ha közel áll Istenhez, talán nem hibázik.
Ám szükség van népének hitére s imára,
mert, ki Őt szereti, a jó Isten megáldja.
Ne itélkezz máson, hogy mit tesz, s hogyan kéne,
hisz mindenkiért omlott Jézus drága vére!
Feladatod annyi: Hinni és szeretni.
Hisz Isten tudta nélkül, nem történhet semmi.
Úgy lehetsz csak boldog, ha végül is megérted,
azt, mire születtél, mire Isten rátett!
Ő az Örök Bíró, Ővé az ítélet,
s számot kér a végén; ki, hogy cselekedett!
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése