Oldalak

2012. december 28., péntek

Újévi misztérium



Harangok hallszanak
mindenütt az éjben,
két év ölelkezik;
Az Ó s az Új - most éppen!

Midőn hálát adok
azért, mit átéltem,
búcsút int az Óév,
s hirtelen elröppen.

Eközben az Új év
köszönt erdőt-mezőt,
s gyermekeit felszóllitsa;
mind a tizenkettőt!

Január!
- Te erélyes vagy,
és az első szülött!
Példaadó legyél hát
testvéreid előtt!

Február!
- Ha kissebb vagy bár,
egy harcos sose fél!
Bár marcangolja bundádat
a virgonc téli szél.

Március!
- Te vidámabb vagy!
Átjársz erdőt-mezőt,
kacérkodsz, majd előcsalod
az enyhe déli szellőt.

Április!
- Fogadkozol, s szavad nincs!
Napot igérsz, s nyoma sincs.
Mosolygós vagy s beborúlsz
végül mégis boldogúlsz.

Május!
- Szép vagy nagyon s jó a szived!
Amit igérsz, meg is teszed!
Tarka, szép ruhádat, ha öntözi az eső,
gazdag lesz és vidám;
az erdő és a mező.

Junius!
- Hamarosan el ne fuss!
A gazdának sok a dolga,
a határban gyűl a munka!
A Nap sem restelkedik sütni
későre tér lefeküdni.

Julius!
- Munka után van a juss!
De, ez függ az embertől,
a munka, hit és reménytől!
Az Úr, Aki az időt szabja,
áldását is bőven adja.

Augusztus!
- Lassan a nyár útra kél,
kezedben az új kenyér.
A te neved; Hálaadó!
- Légy az áldásokhoz méltó!

Szeptember!
- Kukorica, sárgatök,
megértek a gyümölcsök!
A ruhádat cseréld meg,
a fák lombját sárgitsd meg!

Október!
- Az őszibúzát vettesd el!
A Nap már gyenge,-keresd fel!
Segitsd a határ gazdáit,
befejezni munkáit!

November!
- Küzdjél, amig célhoz érsz!
A föld az enyészetre kész.
Rohansz, nincsen állomás,
de, közeleg a számadás!

December!
- Vigyázz nagyon, mit teszel!
Te ünnep vagy, a neved áldott,
készittened kell a jászolt,
hogy befogadjad a Megváltót!

Legyél hát méltó,
-járj mindig kedvébe,
intsed az embert,
hogy fogadja szivébe.

Mindent, amit kapott,
ha Istennek szentel,
akkor Ő megáldja
éveit bőséggel.

Minden ember legyen áldott,
s békességben éljen!-
Legyen kenyér asztalán -
óh add Uram, úgy legyen!


                           Posztós Lenke
                                  verse
Szerzői és minden jog fenntartva!


2012. december 23., vasárnap

Közénk jött az Üdvözitő

Elküldte Isten  égi szolgáját,
názáreti Szűzhöz, Gábriel angyalát,
hogy hirdesse néki
az ÚRnak csodáját!

...Mikor beteljesedett az idő,
közénk jött az Üdvözitő!
Megnyitá az ég kapuját,
melyért sóvárgott a világ.

Eljött hozni szeretetet,
újitni romlott lelkeket,
megmenteni a földi lényt,
a sötétségre hozni fényt! 

Ó fényes Nap, ó szép Csillag!
Téged vágyunk látni csak!
A Te szelid fényességed
űzze el a sötétséget!

Föld viruljon völgyön-halmon;
minden bimbó kifakadjon!
Nyilj ki földnek szép virága,
Mennyországnak Szent Királya!

                      Posztos Lenke
Szerzői és minden jog fenntartva!

2012. december 19., szerda

Egy karácsonyi angyal



Egy karácsonyi angyal mellém szállt az égből-
Szeretet és jóság sugárzott szeméből.
Elhozta nekem Isten ajándékát,
kis Jézust szivembe, -lelkem Megváltóját.
Megfogta kezemet, s a fülembe súgta,
hogy elviszi lelkemet egy titokzatos útra.
Kinyitotta szemem, s megtanitott látni
mindenben a szépet, s csak Istent imádni.
Megmutatta, mily sötét az emberek bűne,
milyen nagy kegyelem a Megváltó műve!
Erőt adott elviselni minden nehézséget,
bátoritást, hitet adott s bajban reménységet.
Megtanitott, hogy teljessé csak mások által válunk,
hogyha fontosabbak ők, mint a saját álmunk.
Szereteted, mosolyod, ha másokkal megosztod,
igy lehet csak neked is boldog Karácsonyod!

               Posztos Lenke
                    verse
Szerzői és minden jog fenntartva!

2012. december 17., hétfő

Jön Karácsony






  
Húll a puha, selymes hó,
tiszta, fehér takaró.
Jön Karácsony, ó de jó!
Szeretetet hordozó.

A szivekben is zeng e dal,
kiséri az égi kar:
"Földre jött a Megváltó!
Betegeket Gyógyitó."

Hagyd tova a világ zaját,
keress csendet, harmóniát,
hogy meghallhasd a Jézus hangját,
s az angyalok zengő dalát.

Hivjad bátran, reménységgel,
hogy megtisztitson égi fénnyel,
olyan leszel, mint a hó;
tiszta, fehér ragyogó,
a Jézushoz hasonló.



                      Posztos Lenke
                             verse
Minden jog fenntartva!

2012. december 14., péntek

Karácsonyi köszöntő

A Hargita hegyein magas fenyők vannak
A hegyek aljában székely népek laknak.
Olyan a székely, mint a fenyőfa!
Az idők próbáját deréken kiállta.
Ünnep köszönteni szóllnak a harangok
Jézus születését hirdetik angyalok.
Áldás száll az égből, Megváltó született!
Közénk jött a mennyből maga a Szeretet.
Készülj hát te is, készülj az ünnepre
Forró szeretet lángoljon szivedben.
Angyalkar hallszik a csillagok fényében,
Kis Jézus szüless meg, minden magyar szivben.

                                           Posztos Lenke

2012. december 1., szombat

Adventi angyalok

                                                  
                  Az első vasárnap
                          angyala                                                      

                  Az adventi csendben
                  a mennyei fényből
                  kék köpenyes angyal
                  száll alá az égből.
                  Szórja áldásait,
                  hirdetvén az Igét,
                  megérinti titokban
                  az emberek szivét.
                  De, a legtöbb ember
                  észre sem veszi
                  evilági dolgait
                  épp most teszi-veszi.
                  De, aki jól figyel
                                                                                meghallja a hangját,
                                                                                s békével kezdi meg
                                                                                Advent vasárnapját.
                                                                                
                                                                                
         


                            


                                                                                      
             
 

 
                                                                         A második vasárnap angyala
            

 Fellobbant a második adventi gyertya,
 egy angyal szállt a földre, piros a palástja.
 Kezében tart egy aranyserleget,
 melyet napsugárból azért készitett,
 hogy megtöltse a földön a tiszta szeretet,
 mely átkarolja gyöngéden az emberi sziveket.
 Ezért, meglátogat minden házat,
 s a föld minden emberét,
 megvizsgálja minden szivnek
 titkos rejtekét.
 A tiszta szeretetet serlegébe gyüjtve,
 örömmel viszi fel, Atyánkhoz a mennybe.
 Belőle készitenek a mennyei lakósok
 fényt, amivel világitnak fennt a csillagok.
 Amikor csodáljuk a csillagos eget,
                                                                         látjuk, mily szépen csillog a szeretet.
                                                                         
                                                           A harmadik vasárnap angyala

                                                       Harmadik vasárnapja van már az Adventnek
                                                       Rejtelmes várakozás epeszti a sziveket.
                                                       Földre szállt egy angyal hófehér ruhában,            
                                                       jobbkezében fénysugár, csillagfény a hajában.
                                                       Megérint a fénysugárral minden olyan embert,
                                                       akinek a szivében tiszta a szeretet.
                                                       Átjárja a testét, lemossa a szemét,
                                                       elinditsa minden jóra; a lábát és a kezét.
                                                       A legszegényebb embernek is boldog lesz a szive,
                                                       a nyomorgót és szenvedőt is átjárja a béke.





                                                         A negyedik vasárnap angyala

                                                    Még csak egy hét van, egész Karácsonyig!
                                                    Ez az angyal lilában van tetőtől- talpig.
                                                    Lila lepelével boritja a földet,
                                                    énekli a hallelúját, s közben lantot penget.
                                                    Figyelni kell énekére, s tiszta szivű lenni,
                                                    hogy meghalljuk a békedalát, s békét tudjunk lelni.
                                                    Angyalsereg kiséri, s együtt énekelnek,
                                                    valamennyi mag a földben dalukra fölébred.
                                                    A régi magok elenyésznek, hogy új csira szökjön,
                                                    igy lesz ismét új élet majd, tavasszal a földön.
                                                                                                  irta: Posztos Lenke