Posztós Lenke: Én a csöndé vagyok

Azt kérded mid vagyok és mid lehetek.
-Űlj ide mellém, - elmondom most neked. 
Ne várjál tőlem zajos éneket,
én a csöndé vagyok, s a csönded lehetek.

Ne várj tőlem lángot, régen kialudt.
Parazsat sem találsz a tűzhelyen, csak hamut.
Nem lehetek neked dicső éneked,
én a csöndé lettem, s csönded lehetek.

Kérded, hogy mid vagyok, és mid lehetek.
Ha akarod barátod, ha akarod testvéred.
Az élet egy nagy titok, szép vagy mostoha.
Barátod lehetek, de ellenséged soha.

Mid vagyok én neked és mid lehetek?
Mi az mit utálok, s mi az mit szeretek?
Világi dolgokat ajkam nem dicsér.
Én a csöndé vagyok - csönd, mely égig ér.

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Egy Hűséges kutyus búcsúja

Búcsúzom, jó Gazdám, csendes nyugalommal,
Emlékemet őrizd, egy kicsiny sirhalommal.
Nem megyek messzire, itt maradok nálad,
Amig élsz őrizem a szerető házad.
Veled maradok én, éjszaka és nappal,
Hozzád simulok majd a napsugarakkal.
Álmodtam bár veled egy öregkort, oly szépet,
De látod, a halál mindent összetépett.
Köszönöm, hogy Gazdim voltál és engem úgy szerettél,
Hogy kegyes, jó sziveddel, örökbe vettél.
A szivárvány útján, egy örök remény vezet,
Hogy egyszer majd ismét találkozok Veled.
Emlékezz meg rólam, ha átjársz erdőt, völgyet,
SZERETŐ, JÓ GAZDÁM, ISTEN LEGYEN VELED!

Posztós Lenke: Március 12. – Gergely nap

Gergely uram nagy ravasz,
Hidegre vál' a tavasz.
Ha megrázza a szakálát,
Hóval takarja a határt.
Mátyás úr sem jobb mint ő,
Hidegre vált az idő.
A Gergely-napi vacak szél
Egész Szent György napig él.
Mátyás, Gergely- két rossz ember,
Nekük napfény soha nem kell.

Posztós Lenke: Ildikónak s Lujzikának, a Barátok mit kivánnak?

Beköszönt a szép tavasz - Szórja illatát;
Igy köszöntjük mi is ma Ildikót és Lujzikát!
Ünnepel a természet - Itt a kikelet!
Feledünk haragot, bánatot, hideget.
Szülinapra jöttünk örömmel, boldogan,
szivből köszönteni, szeretve, ahogyan
csak barátok szoktak, kik egymást megbecsülve
jól érzik magukat igy szépen egybegyűlve.
Én is kedves barátom, felállok szerényen,
köszöntőt mondani mindnyájunk nevében:
Adjon Isten hosszú, szép életet Nektek,
százszor annyi termést, mint amennyit vettek.
Mint Isten gyermekei, minél jobbá váljunk;
Külön, külön nektek is ugyanezt kivánjuk!
Minden jótettedért kapj jutalmat négyszer,
a mosoly legyen ajkadon a leggyönyörűbb ékszer.
Boldogságod, örömed érjen fel az égig!
A Hit, Remény és Szeretet kisérjen el végig!
Egészségből, vidámságból soha ki ne foggyál,
-Maradj mindig ugyanaz, aki eddig voltál.
Ildikónak külön mindnyájunk kiván;
boldog házasságot, mig csak tart e világ.
Legyen részük egészségben mindvégig e földön,
neveljenek sok unokát, akiknek örüljön.
Lujzikának pedig egy csodaszép vőlegényt;
daliást, gazdagot, s munkában kőkeményt.
Hogy jövendő évei boldogan teljenek,
s örülni tudjon minden boldog percnek.
Mindezek után még csak áldást kérek
Istentől, annyit, ami rátok férhet!
Köszöntőm végén szivemből kivánom:
" Legyetek boldogok széles e világon!"

Posztós Lenke: Szükségünk van Jézusra!

Volt egy idő, amikor vakságban jártam.

Nem volt béke szívemben, -Valakire vártam!

 

Volt egy idő, hogy éreztem; egyedül vagyok.

Azt hittem, hogy nemsokára lelkileg meghalok.

 

Volt egy idő, hogy keserves könnyekkel küszködtem,

úgy gondoltam Isten keze nincsen már fölöttem.

 

Volt egy idő, hogy a magány fogságába estem,

s a lelkemhez közel senkit nem éreztem.

 

Volt egy idő, hogy keservem egyre erősebb lett;

azt hittem e börtönömből nem szabadulok meg.

 

Volt egy idő, hogy magamban némán szenvedtem,

s fájó könnyeimet nem látta senki sem.

 

Volt egy idő, hogy azt hittem; az Úr nincsen velem:

- Nem hallottam hangját, kezét nem éreztem.

 

De Jézus figyelt, nem hagyta a mélybe elsülyednem!

Eljött értem, hiszen tudta: Őrá van szükségem!

 

Gondviselő kezét felém kinyújtotta:

- Ne félj! Higgy Énbennem! - a fülembe súgta.

 

-Tudjad, hogy a rosszat legyőzi a jó!

Higgy Isten szavában, mert igaz minden szó!

 

Én, ott fenn a kereszten érted imádkoztam!

Érted hullt a vérem, érted szomjúhoztam.

 

Ne bánkódj gyermekem, Én sosem hagylak el!

Csak higgy Bennem, s lelked békességet lel.

 

Isten kedves csókját a homlokomon érzem.

Ő vezet utamon, Ő világít nékem.

 

Mert hívtam, és idejött, itt van a szívemben:

Jóban vagy rosszban velem van az Isten!

 

-Óh Megváltóm, engedd, hogy hírvivőd legyek!

Segíts meg jó Uram, hogy mindig kövesselek!

 

Téged szolgáljalak, míg csak szívem dobog,

hisz nélküled egy elveszett, kicsiny porszem vagyok!

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Kedves kis hóvirág

Tavasz szép hirnöke,
-kedves kis hóvirág,
hófehérben tündökölsz -
csodálva nézek rád.

A földön repedezik,
roppan a hópaplan,
mely alól kidugod
fejecskéd álmosan.

Még el sem tünt a jég, a hó,
a téli fehér takaró,
szunnyadoznak még a fák,
s te virulsz már kis hóvirág.

A legszebb tavaszhirnök vagy,
bár dajkád a hó és a fagy.
A nap oly szemérmetesen
kis fejedre csókot csen.

Felébredsz a hószönyeg alatt,
mint fehér, piciny hajnalharang.
Csodálatba ejted ámúló szememet,
zsenge léted hirdeti: Közel a kikelet!

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Istenem, im összegyültünk...

Istenem, im összegyültünk
a lenyugvó nap fényénél,
hálával van tele szivünk
az áldott naplementéért.
Köszönjük hogy velünk voltál,
hogy egészségben megtartottál,
csodákra nyitottad szemünket,
s imára kulcsoltad kezünket.
Köszönjük e napot s amit nekünk adott,
a testünket tápláló bőséges falatot,
az áldást, szeretetet, lelkünkbe a békét,
maradj velünk Istenünk,
s adjál nekünk jó éjt!
Ámen.

Posztós Lenke: Reggeli imám

Atyánk, a nap ránk köszöntött,
felnyítottad szememet,
én is köszöntelek, s áldlak,
mint szerető gyermeked.
Köszönöm, hogy velem voltál,
s átvittél az éjszakán,
új erővel, megpihenve
áldlak Téged jó Atyám!
A mai nap is arra kérlek,
segítsél meg engemet,
hogy elvégezzem feladatom,
s kerüljem a bűnöket.
Tegyek mindent szent Nevedben,
Veled kezdjem munkámat,
Tied legyen szívem, akár
öröm ér vagy bánat.
Tudom, minden javamra van,
mert szeretlek Téged,
azt is tudom, hogy mindenekért
Tiéd a dicséret!
Áld meg Uram szeretteim,
vigyázz kérlek rájuk,
hogy semmi bajba, ártalomba
ne ütközzön lábuk.
Szeretetben éljünk ma is,
úgy, ahogyan te szeretsz.
Járjuk csak a keskeny útat,
amelyiken Te vezetsz.
Ámen.

Posztós Lenke: Csak higgy, mert meggyógyul, ami fáj...

Csak higgy, mert meggyógyul, ami fáj,
Lelked vigaszra talál.
Soha ne félj, ne aggódjál,
Isten mindig melleted áll!

Vannak s lesznek mindig gondok,
Mindig változnak a sorsok.
A próbákkal csak erőssé válsz,
Minden nap új életet látsz.

Mint tavasz, mikor megérkezik,
Új életed keletkezik.
Hoz egy csodás megújulást,
Melyre szived oly nagyon várt!

 Ismét mondom neked: " Ne félj!"
Higgyél, szeress s mindig remélj!
Ha az Úrban van a hited,
Csakis Ő van mindig veled!

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Most van tavasz, most van tél...

Előbújt egy hideg szél,
Most van tavasz, most van tél!
Márciusnak eleje,
A napnak nincs még ereje.

Nagypelyhekben hull a hó,
Napsütésről nincs is szó!
Lipa, lipa, libuskák,
Nincs még fű, csak hóvirág!

Posztós Lenke: Fehér hóvirág

Üdvözöllek, kicsiny hírnök, -fehér hóvirág!
Magaddal hoztad a tavasz illatát!
Kicsalt mély álmodból a fényes kikelet,
S kidugtad a hó alól kiváncsi fejedet.

Milyen volt az álmod, a hosszú, fagyos téli?
Olyan mint a mesében; szépséges, tündéri?
Vagy már te is vártad a mosolygó tavaszt,
A melengető napsugarat, mely rügyeket fakaszt?!

De, feledjük végre a fagyos, puszta telet!
Fáztunk már eddiglen éppen eleget!
Nem süvít már a szél, a kopasz fák felett,
Mosolyog a napsugár s a nyájas kikelet!

Minden jog fenntartva!