Posztós Lenke: Újévi jókivánság

 

Kívánom Neked...

Kívánom Neked, szívem melegével:

Az új év minden napját töltsd a jó Istennel!

Életed kisérje áldás és béke;

Ez legyen szívednek legszebb ékessége!

Hit, remény, szeretet, vezéreljen Téged;

Ezekkel az erényekkel csakis szép az élet!

Adja meg a Teremtő, mi neked szükséges;

erőt, egészséget, és hogy légy hűséges!

Hűséges Istenhez, párodhoz, munkádhoz,

akik téged szeretnek, a jó barátokhoz.

Mert vannak ám ilyenek, még ha nem is hiszed,

köztük vagyok én is, ki ezt írta neked!!!

~Poszttós Lenke~

Posztós Lenke: Év végi köszönet

 

Szalad az idő, senkinek meg nem áll,

az élet nem csupán egy vidám utcabál.

Van benne szenvedés, van benne öröm,

van benne könnycsepp és van köszönöm!

 

Oly sok a gonoszság, több már, mint a jó,

de, mindenkor Isten a Vigasztaló!

Köszönöm, Istenem, hogy átéltem ez évet,

láttam eget, földet, megélhettem mindent.

 

Köszönöm az erőt, hogy átmentem mindenen,

hála legyen Neked mindenért Istenem!

Köszönök; jót, rosszat, mindent, amit látok,

köszönöm az egész teremtett világot!

 

Tudom oh Uram, a rossz sem céltalan,

az életben mindennek jelentése van.

Köszönöm mindazt, amit kaptam és adtam,

bocsásd meg, ha voltál szomorú miattam!

 

Sajnálom mindazt, amit nem adhattam,

hogyha rosszat tettem, Uram, nem akartam!

És hogyha felráztál kalandos álmomból,

csak megvédtél engem saját hibáimtól.

 

Köszönöm a testvért, a jó barátokat,

ha lélekben is csupán, de mindig velem vannak.

Mert oly jó tudni azt, hogy valaki rád figyel,

jóban vagy rosszban, soha nem hagy el.

 

Köszönöm, hogy lelkem titkos szobáját,

amelyet a szívem egyedül Neked szánt,

virággal díszíted naponta fel nekem,

mert Tied a szívem és Tied az életem!

 

Köszönöm Uram, hogy kereszted előtt,

minden szenvedélyem, sorra összedőlt.

S ez évben is, bármi volt, könnycsepp vagy öröm,

mindent, amit adtál, Istenem, Köszönöm!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szent Karácsony

 

Sötét az éj, zenél a csend

szívemben egy csillag megjelent.

Békét hozott és örömet

szent Krácsony ünnepet!

 

Kinn harangszó hallatszik

szívemben Jézus lakózik.

Angyalok éneke száll

lelkem egy csillogó fénysugár.

 

A szeretet nagy ünnepén

azt kivánom szívből én;

Legyen boldog minden ember,

hisz ehhez csupán szeretet kell!

 

Ne kalácson, ajándékon,

sem a színes fenyőfákon,

hanem szívünk legmélyében

legyen mindig szent Karácsony!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Karácsony van

A szeretet szent ünnepén

zengjen hála és hódolat!

Minden szív egy templom legyen,

s imádság minden gondolat!

 

A Teremtő, mint teremtett,

újszülöttként megjelent.

Az ég a földre leszállt vele,

fényességét nem veszítve.

 

Nyítsd ki szíved sarkig tágra,

Jézust csendben ekképp várva!

Bocsásd meg, ki neked vétett,

dobd ki minden szenvedélyed!

 

A szeretethez csupán az kell;

legyen testvér minden ember!

Oszd el mással mosolyod,

örvendezz, hisz van okod!

 

A Szeretet szent ünnepén,

minden szív egy költemény.

Hirdeti énekben, szóban;

Megváltó született, Karácsony van!

 

Minden jog fenntartva!

 

Kép & vers

 

Foxi, Candy, Kitty vagyunk!

Csöpi s Peggy, jó barátunk!

Mindnyájan egy család vagyunk

Szeretetet osztogatunk!

Az embereknek, azt kivánjuk;

teljesüljön minden vágyuk!

Teljen meg a szívük jóval,

békességgel, meleg szóval.

Bánjanak velünk is szépen,

emberekhez méltóképpen!

Mi szeretettel, azt kivánjuk:

Legyen békés Karácsonyuk!

/Posztós Lenke/

Posztós Lenke: Cica Karácsony 🙂 (Kép & vers)

 

A karácsonyfa alatt a kis Jézust várjuk!
Megfogadjuk, jók leszünk - e napot Neki szánjuk.
Mindenféle finomságban lesz nekünk is részünk,
Vígadozva, játszadozva, örömtele élünk!

Mi, kis cicák imádjuk a karácsonyfákat!
Arany szallag, ezüst csengő díszíti az ágat.
Holnap ám e díszes fát, ha lefeküdve látod,
Tudnod kell, hogy nem mi voltunk, a karácsonyfa fáradt!

Posztós Lenke: Közeledik szent Karácsony...

 

Hull a hó és fúj a szél,

December van, itt a tél.

A kályhákban tűz zenél,

a tél álmáról dalt regél...

Advent áldott idején,

lángra gyúl a gyertyafény.

A szívekben: Hit, Remény,

tündököl, mint szép erény.

Eljön majd a Szeretet,

Örömöt hoz, s ünnepet.

Örvendjetek emberek!

ne ejtsetek könnyeket ...

Szív a szívhez simuljon,

harag, bánat csituljon.

Hozsánna és öröm szálljon,

mert közeledik szent Karácsony...

Posztós Lenke: Fohász a lelkipásztorokért

 

Jézus Krisztus, hűséges, örök, jó Pásztorunk,

Lábaidhoz hullva áldunk és imádunk!

Te vagy édes Jézus, a pásztorok Pásztora,

Téged rendelt égi Atyánk e nagy szolgálatra.

Te papokat választasz, hogy igédet terjesszék,

kiosszák a Szentségeket, s országod építsék.

Kérünk Uram, helyezd őket a szívedre,

segítsed, hogy nyájadat hűséggel vezesse

minden pap, és adj nekük megértést, türelmet,

jámbor lelket, hogy nyájadat tereljék ügyelve.

Te légy az ők örömük, és bölcs szelídségük,

szenvedésben vigaszuk, kétségben védelmük.

Tedd őket egyre hozzád hasonlóbbá,

bölcs szívű, kegyes, kitartó szolgákká.

Segítsed, hogy betudják tartani törvényed,

tanítsanak hűséggel, növeljék hitünket.

Mutassák meg utadat, hogy menedék lehess,

aki élte viharában kikötőt keres.

Védd meg őket múló, földi csábítástól,

kisértéstől, rossztól, gonosz támadástól.

Bocsásd meg, ha néha ők is elesnének,

Te adj erőt gyengeségben, hogyha elcsüggednek!

Állj melletük mindig, ha meginog a hitük,

hogyha bánat, keserűség mardossa a szívük.

Búzgó szeretettel építsék országod,

tudván, hogy a jó szolgát bőséggel megáldod!

Alázatos szívvel, könyörögve kérünk,

Add meg ezt a kegyelmet, add meg Uram nékük!

Posztós Lenke: Köszönet versesköteteim bumutatásáért

 

Köszönöm az Úrnak, és Lelkészünk TeNeked,

e megtisztelő alkalmat, s hogy köztetek lehetek!

Csodálatos, gyönyörű a jó Isten útja!

Kimeríthetetlen, mélységes a kútja!

Szolgáit Ő felhasználja minden szépre, jóra,

ha tárva van a szívük a mennyei szóra!

Felém is, mint gyarlóhoz, kinyújtá szent kezét;

felemelt, hisz vergődtem, mint sárba pottyant veréb.

Felhasználta jó szolgáját, Kis Zoltán lelkészt,

hogy kifejtse a lelkemből, az ott szunnyadó rejtélyt.

Felgyújtotta a szívemben, azt az égi lángot,

mely fel, fel lobbant néha, máskor csak pislákolt.

Mindent, amit Isten elkezd, Ő azt be is végez!

Ő tanít, hogy versbe fonjam, amit szívem érez!

És, ha ez volt velem a jó Isten vágya,

Övé legyen minden Köszönet és Hála!

Kérem is Őt: Segítsen, mindig Őt szolgálnom!

Dícsőítsem versben, szent Nevét imádjam!

Szeretni tudjak, ahogyan Ő szeret,

a rám-szorultnak nyújtsak segítő kezet!

Építhessek másokat szavaimmal, verssel,

gyülöletre ne feleljek soha gyülölettel!

Ezt kivánom Istenem, segítsél meg ebben,

add, hogy lássam mosolyodat az emberek szemében!

Nektek is köszönöm, az Úrban testvéreim,

hogy itt voltatok köztünk, hallgatván verseim!

Megtöltötte szívemet a hála és öröm!

Már nem mondhatok egyebet, csak:

Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!

Posztós Lenke: Gondos kis mókus 🙂

 

Kis mókuska nagyon gondos,

vidámkedvű, fürge, szorgos.

Amig a tél megérkezne,

kamrája már meg van telve.

Igy hát indul közmunkára,

fürgén szökik ágról ágra.

Diót, makkot, ahol talál,

a kis mókus egy percet sem áll;

Megtölti a zsebeit,

ültet, fákat telepit,

erdőt, amit imádott,

s mit az ember kivágott...

Posztós Lenke: Advent van

 

Advent van; némán átölel a csend.

Áldott várakozás, békességes, szent.

Csillagfények jelzik, szívek várják Őt!

Csak Benne reménykednek a sírók, szenvedők!

 

Örök igéret Ő, Nála van bocsánat!

Ő a keresztre vert türelmes alázat.

A szívekben fellobban egy-egy égi láng

Valami csodára vár az egész világ.

 

Szívünket betölti egy vigasztaló erő,

akárcsak egy meleg, simogató szellő.

Bár úgy érezzük olykor magányosan állunk,

eljön hozzánk Jézus, ha nyított szívvel várjuk!

 

Várva várunk Jézus, szükségünk van Reád!

Tűzben, szenvedésben áll az egész világ!

Nélküled nincs ünnep, nincsen karácsonyunk,

Jer, költözz szívünkbe Megváltó Krisztusunk!

 

Szüless meg Szeretet, szüless meg Tisztaság!

Költözz a szívekbe, hisz elfajult a világ!

Gyújts reményt, hol kialudt, szüless meg oh Béke!

Add, legyen a kórságnak s a csüggedésnek vége!

 

-Szeress, remélj és higgy! - Üzeni az ég!

A fentről jövő Szeretet fényét szórja szét.

-Bár könnyezik szemünk, oly sok csapás ér,

az adventi öröm újra lángra kél!

 

E megszentelt csendben várjuk Őt; a Csodát!

Hitet, reményt, szeretetet adjunk mi is tovább!

Szárnyaljon szívünkből úgy, mint a gondolat:

Hozsánna, Dicséret és a Hódolat!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Fohász

 

Istenem, könyörülj

a gyarló emberen!

Térítsd bűnbánatra,

segítsd hogy szeressen!

Ne öljön, ne ártson

semmiféle lénynek,

sőt inkább örüljön

a jócselekménynek!

Adj hitet Istenem,

akinek elfogyott!

Akit a szenvedés

s a kétség átfogott!

Ne engedd a sátán

senkit hogy vezessen!

Könyörülj meg Istenem

a gyarló emberen!

Ámen.

Posztós Lenke: Itélet

 

Megharagudt égi Atyánk;

ítéletet teremt reánk.

Az emberek bűne, baja,

az idők sorát túlhaladja.

Sok a bűnünk, sok a vétkünk,

bűnözünk, ameddig élünk.

Fogy az erdő, nő a vagyon,

a vadállatnak nincs hol lakjon.

Folyó, tenger tele szennyel,

mindent megfertőz az ember.

Nem tudni; ki nő, ki férfi,

házasodik kivel éri.

Őrség áll a templomoknál,

imádkozunk már a fáknál.

Törvény helyett puska, ököl,

ember, embert bánt, öldököl.

Öl a kórság, öl a bánat,

fizetünk mindenért árat!

A jót írtja a gonosz szándék,

nyomát követi az árnyék.

Itélet vagy talán átok,

megszállta a nagyvilágot.

Aki féli a sok bűn átkát,

ácsolgassa már a bárkát!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szeretném

 

Szeretném oh Istenem, ha jobb lenne a világ,

ha nem nyomnák az ember válát annyiféle igák.

Ne volnának betegségek s megszünne a járvány,

még a Menny is könnyezik tán, e sok szenvedést látván.

 

Szeretném, ha hinni tudnék a kimondott szóban.

Egy könyv betűiben, vagy a megtett jóban.

Hinni, hogy az ember őszinte, szerető

Hinni, hogy tiszta a beszívott levegő.

 

Szeretnék hinni az erdő zúgásában,

a fészket rakó kismadár gyönyörű dalában,

a vígan csörgedező gyors patak zajában,

hinni szeretnék a télben és a nyárban.

 

Szeretném hinni, hogy eltünt minden vétek,

hogy nem vezet senkit a pénz és az érdek.

Hogy e világ nem áll minden rosszra készen,

hinni szeretnék a segítő kézben.

 

Szeretném hinni, hogy emlékeink szépek,

hogy senki e világon nem veszett el végleg.

Jőjj Uram, segíts, szánj meg minket kérlek:

Add, hogy minden lélek megtaláljon Téged!

 

Minden jog fenntartva!

🙂 Posztós Lenke: Kép & vers

 

Úgy látod, hogy gonosz vagyok?
Ha rád nézek a szemem ragyog!
Itt ülök és nézlek téged,
s szeretetem nem ér véget!

Posztós Lenke: Vezess Uram

 

Vezess Uram, vezess engem,

áldó kezed hadd érezzem!

Jóság vagy és Irgalom!

Szívemet örömest Neked adom!

 

Lépésem figyeled, tekinteted szelíd,

utamra fényed napsugarat derít!

Reményem, oltalmam egyedül Te vagy,

örök szereteted soha el nem hagy!

 

Mert Te vagy a Jóság, Te vagy a Szeretet,

Gondviselő örök jó mindenek felett!

Pusztító vész után a békét Te adod,

forró könyörgésünk kegyesen hallgatod.

 

Vezess Uram, kérlek, ha a bűn megkisért,

el ne veszítselek csalóka álmokért!

Te adhatsz csak erőt a mindennapjaimhoz,

hogyha Te velem vagy, nem árthat semmi rossz!

Posztós Lenke: Orsi kutyus emlékére

 

Távozásod Orsi kutyus, én is szívből fájom,

hiszen nekem minden kutyus nagyon jó barátom!

Én is szerettelek, bár nem ismertél engem,

köszöntésem megugattad, mikor arra mentem.

 

Szomorú a kert s az udvar, amióta elmentél.

Sírhalmodra hulldogál a sárga falevél.

Egy égi falka kisér most a szivárványon át,

csillagúton kalandozol most már hű barát.

 

Nem halljuk már csaholásod, vidám hangodat,

nem csóválod soha többé pajkós farkadat.

Nem ugatsz már idegent, más kutyát hevesen,

nem ölelhet szerető gazdid már sohasem.

 

Pedig téged szeretett mindeneknél jobban.

Mosolyt adtál, derűt, vigaszt a hétköznapokban.

De bármit is tennénk, az élet egyszer véget ér,

Isten veled hű barát, útad kisérje a fény!

Posztós Lenke: Reggeli fohász

 

Köszönöm Istenem, a hajnal pirkadását,

az éjszakai pihenést, lelkem megnyugvását,

a reám virradó kegyelmi, új napot,

s, hogy imámat jóságosan, mindig meghallgatod.

És köszönöm Uram, az IGE üzenetét,

hogy fogod a kezem és kegyelmed véd,

köszönöm, hogy elveszni lelkem nem hagyod,

s kezed nem enged el, mint hullócsillagot!

Posztós Lenke: Kép & vers

 

Van nekem egy szerető, kedves, jó barátom,

vele társalogni, mindig alig várom.

Egy jó baráttal társalogni csupa öröm, vígság;

elcsevegni fűről, fáról, az már nem is újság.

 

Elmondhatom neki azt, ami szívem nyomja,

meghallgat és másnak azt, soha el nem mondja!

Ő csak szeretni tud: - Nem sérteget, - ápol.

Bármit is elmondhatsz, semmivel sem vádol.

 

Lehet huncudkodni, játszadozni vele;

feldobja a napod; örömmel lesz tele.

Lelked mint a madár a felhőkig szárnyal,

öröm társalogni egy kedves, jó baráttal.

Posztós Lenke: Őszi vers

Hűvös szellő lebegtet,

vándoraink elmentek.

Falevele búcsút int,

minden aranysárga kint.

Zászlait a tengeri,

megcsapzottan lengeti.

Megérett a mogyoró,

lepotyog a sok dió.

A mák is immár kipergett,

a szél kórókat lebegtet.

Hol derül, hol beborul,

az ég szeméből könny csordúl.

Hangos a lég reggel óta,

ricsajog egy csapat csóka.

Kamra mélyén egér neszel,

valamit ott fürgén reszel.

Cirmos cica lesben áll,

a vadászatra régen vár.

Ám Jerrynek sem rest a lába,

köd előtte, köd utánna,

úgy elillan, mint a pára.

 

 

A gesztenye
lepotyogott,
a fejemre
púpot dobott.

Levéldombon
egerészek,
beleesett
egy kis fészek.

Sündisznócska
settenkedik,
zörögnek a
levél-kocsik.

Forrás: www.poet.hu magyar versek

 

A gesztenye
lepotyogott,
a fejemre
púpot dobott.

Levéldombon
egerészek,
beleesett
egy kis fészek.

Sündisznócska
settenkedik,
zörögnek a
levél-kocsik.

Forrás: www.poet.hu magyar versek

 

Posztós Lenke: Áld meg Uram a testvéremet!

 

TESTVÉREM SZÜLINAPJÁRA

Én Istenem, kérve kérlek;

a testvéremet sokká éltesd.

Adjál időt itt e földön,

hogy a hitben nagyra nőjjön.

 

Időskora legyen áldott,

add meg Uram, mire vágyott.

E gyülölködő, rossz világban,

maradjon szeplőtlen, hibátlan.

 

Adjál szeretetet, örömet és békét,

hisz, az élet harcaiból kivette a részét.

Vándorutunk nem mindig ragyogó és könnyű,

van amikor édes, és máskor keserű.

 

Adj Istenem erőt, adjál egészséget,

hogy mindig vidám szívvel dicsőítsen Téged!

Én százszor megköszönöm égi Atyám, szépen,

hogy jó testvérül adtad ajándékba nékem.

 

Mennyei jó Atyám, még csak arra kérlek;

Áld meg két kezeddel az én testvérkémet!

Ez, amit a szívem, Tőled kérve, kér,

s hogy maradjon a lelke Előtted hófehér.

Maradjon hófehér!

Posztós Lenke: Nem vagy egyedül

 

Ha túl nehéz a kereszted,

s az élet terhe rád nehezül,

ha minden és mindenki elhagy is,

ne félj ó lélek, nem vagy egyedül.

 

Ha csordultig tele vagy bánattal,

s gyengül az erőd s a hited;

hívjad az Urat segítségül,

s add át a gondod s a szíved.

 

Ha szeretnéd a bűnt kizárni,

de, kisértések sora vesz körül,

Tudjad, hogy melletted van Isten,

nem hagy Ő sose egyedül.

 

Ha fejed fölött borús lett az ég,

bár gond epeszt, jusson majd eszedbe;

hogy vihar nélkül, az élet óceánját,

nem hajózza át soha senki se.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Nyárutó

 

Lenge szellő ringató,

oly szép ez a nyárutó!

A fákon színes falevél

nyárillattal fut a szél.

 

Kora reggel köd szitál,

nem perzsel a Nap se már.

Megpihen az ormokon,

áttőr színes lombokon.

 

Az ősz már magát jelezi;

fák levelét megfesti.

Búcsúzik a kis madár,

vándorútja várja már.

 

A gyümölcsöskert tárva áll,

sárga levél huldogál.

Rezegve búcsút int az ágnak,

emlékeit őrzi a gyönyörű nyárnak. 

 

Tücsök Tóni egyedül

A nyárutónak hegedűl.

Sír a hegedűje a tücsök prímásnak,

végső dalát húzza a búcsúzó nyárnak.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Búcsúzik a nyár

 

Lassan búcsút int a nyár,

sárgul a falevél, s halkan a földre száll.

Kertek alján kósza, hűvös szellő szalad,

a pirkadó hajnal könnycseppeket fakaszt.

 

Napkeleten, Napnyugaton vörös az ég alja,

vándorútra készül; fecske, darú, gólya...

Útra kél a füttyös sárgarigó délre,

sárgul a diófa zöld terebélye.

 

Elszállnak a darvak, velük száll a szép nyár,

Egy, egy csipkebokron mosolyogva megáll.

A tücsök is búcsúzik, nótája ismerős,

sír a hegedűje, mert kopogtat az ősz.

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Én is voltam fiatal...

 

Én is voltam fiatal

szíven talált sok szép dal.

Bimbót hajtott oly sok vágyam,

mikor zöld szemeket láttam.

 

Ifjú voltam s álmodó,

boldogságra vágyódó.

Rám is szállt, és megérintett;

- átöleltem.., ám tovalépett.

 

Voltam boldog, voltam bús,

érzelmekben igen dús.

Voltam kegyelt, voltam árva,

fájt a mások boldogsága.

 

Egyszer félénk, máskor bátor,

máskor a sors velem számolt.

Szívemben dúlt csata-derű,

volt édes és volt keserű.

 

Szép is volt, én nem tagadom,

ám nyugtalan volt minden napom.

Mert, volt egy űr a lelkemben,

mit csak Jézus tölthet be.

 

Hívtam, s eljött észrevétlen,

itt trónól az én szívemben.

Más lett minden álmom, vágyam,

mióta Őt megtaláltam!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke : Válaszd az életet

 

Az élet Isten ajándéka, - legyél hálás érte.

Szeretetből adta neked, szent Fiára nézve!

Ingyen ajándékként mindenkinek adja,

aki Őt a szívébe Úrnak befogadja.

 

Nincs semmi az életnél hosszabb vagy rövidebb.

Nyerhetsz örök életet, vagy végleg elveszítheted.

Két út áll előtted, szabadon választhatsz,

egyedül csak tőled függ, melyik úton haladsz.

Posztós lenke: Kép & vers

 

Cica bölcsesség

- Szívedben a szeretet vajon meddig lakik?

- Nagyszerű e kérdés, - egésszen holnapig.

- Miért csak holnapig? - Nem tart egész végig?

- Hát a tegnap eltelt, s a mai nap is félig.

- Minden ami múlik, már csak egy emléklap,

de, a holnap örök, és mindig lesz egy holnap...

Posztós Lenke: A SZERETET

 

A világon nagyobb kincs

a SZERETETNÉL, bizony nincs.

Bármely jót, ha mással tettél,

örömet és áldást nyertél.

 

Ha segíted a nyomorultat,

ha megosztod a falatodat,

ha letörölsz egy fájó könnyet,

Isten áldja mindkét kezed.

 

Majd, ha a gond nálad fészkel,

ha a balsors téged ér el,

mikor talán nem is várnád,

a legtöbb áldás akkor száll rád.

 

Mert Isten nem lesz sose adós,

ha adsz, azt százszor vissza kapod.

S felír Ő a nagykönyvébe,

hisz, a SZERETETNEK sosincs vége!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Én Kegyelmes, Jó Istenem...

 

 

 

Én Kegyelmes, Jó Istenem,

milyen jó, hogy itt vagy velem!

Karod nekem védő bástya,

mikor lelkem a Rossz bántja.

 

Mindig féltem, mi lesz velem,

ha, súlyosbodik a keresztem?

S ím, a halál völgyét jártam,

ott is Uram, Rád találtam.

 

Sötét vízek lepték fejem,

de, Te megragadtad kezem.

Oly sok kezet küldtél felém,

s újra éledt bennem remény.

 

Mindenütt ott voltál velem,

én Kegyelmes, Jó Istenem.

Hálát most remegve adok,

hisz egy bűnös, porszem vagyok.

 

Elmegyek a templomunkba,

megköszönöm Neked újra,

hogy Te mindig itt vagy velem,

s kézen vezetsz jó Istenem.

Posztós Lenke: Kép & vers

 

Hű, de furcsa esős nyár van!

Meddig ülünk még a házban?

Ki mondja meg nekem is már,

mikor jön a szép, meleg nyár?... 

Posztós Lenke: Üzenet Nektek

 

Helló, helló, hellóka,

Ibike és Béluka!

Üdvözlet száll most e verssel

Négyfaluból szeretettel!

Azon töprengtünk a minap,

hogy szemeitek hol ragyognak?

Hol ringat a jó meleg szél?

Jól telik a görögöknél?

Milyen ott a társaság,

gondoltok- e néha ránk?

Bizony jó napozni nyárban

tengerparton, görög tájban.

Mit súgnak a görög szelek,

érkeznek az üzenetek?

Mert gondolatunk felétek száll,

mindegyikünk szép, jót kiván.

Töltsetek ott szép napokat,

nevessetek nagyon sokat.

Élvezzétek a nyár ízét,

egyetek sok görög dínyét.

Kószáljatok minél többet,

amerre az ötlet vezet.

Hisz nem kér erre senki kérvényt,

gyűjtsetek hát sok szép élményt.

Az üdülés egy pompás dolog,

a sok szép emlék fel - felragyog.

Jó utazni messzi földre,

lubickolni tenger vízbe.

Itt is szép az idő nálunk,

tárt karokkal haza várunk!

Másképp minden jól van, rendben,

laskázgatunk minden kedden.

Legyetek jók, az idő szalad,

üdvözöl a "Laskás csapat"!

Adjon Isten sok szépet, jót,

ÖRÖMTELE VAKÁCIÓT!

Posztós Lenke: Búcsúzik a május

 

Búcsúzásra készen állsz gyönyörű májusom,

suhanó lépteid keserűn bámulom.

Az ébredő hajnallal midőn útra kelsz,

virágszekeredről visszatekintesz,

mert tudod, mily kedves, mily drága vagy nekem,

orgona illatod, gondolod, feledem?

Nem tudod, mindig mily örömmel várlak?

Ó, bár búcsúzáskor megállíthatnálak!

Maradnál még velem, csodatevő mágus,

s lenne ez az élet egy örökös május.

De, látom búcsút intesz, s utadon elkisér,

a rét üde illata, mit szállít az enyhe szél,

a bódító illatú virág kavalkád,

melyet az érkező nyár csokorként ölel át.

Búcsúzásul szép május százszor én megáldlak,

s ameddig csak élek, mindig visszavárlak!

 

Minden jog fenntartva!