Posztós Lenke: Öcsém emlékére

Imát rebeg csendben ajkam,
Fohászom szép lelkedért van.
Hogy örök boldogságra lelhess,
S nyugodalmad legyen csendes.
Egy kis zúgban a szivem mélyén,
Ott őrizlek kis öcsém én.
Emlékedre áldás szálljon,
Lényed őrzi szivem fájón.
Fáj, hogy immár nem láthatlak;
-Eltűntél, mint húlló csillag.
Messzi fényben látom arcod,
Te már megvivtad a harcod.
Túl a szürke felhők fölött,
Hol nincs szenvedés, s az élet örök,
Részed már a sok, szép kaland,
Lelked szabad, fehér galamb.
A Béke országába szállt,
Hol Jézus ontja fényét rád.
Szeretettel onnan nézel,
S átöleled lelkem - érzem...

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Bátoritás

Minn töröd a buksidat kedves jó barátom?
Valamin töprengesz, szomorú vagy- látom.
Egyedül vagy talán, nincsen neked gazdid?
Jó az Isten ne félj, rendel majd valakit... :)

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva! 

Posztós Lenke: Az ősz tánca

Hull a sok szép szines levél
lebegve a fákról.
Forgatja az őszi szellő,
s velük vigan táncol.

Bokrok között, fák aljában
hegedül a szél.
Elhúzza az ősz nótáját,
s  máris kopogtat a tél.

Mi lesz veled kicsiny levél,
hogyha hóval jön a szél?
-Betakar a hópaplan majd,
s az ág is új tavaszt remél!

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Fohász a betegekért

Mennyei jó Atyánk, tekints le ránk,
hallgasd meg kérlek szivből jövő imánk!
Szent Fényed, mi éltet, küld el nekünk,
hogy gyógyitsa meg lelkünk, s fájó sebünk.
Mit bűneink miatt magunkra vettünk,
- tisztits meg Urunk, s bocsáss meg nekünk,
Jézus nevében, Ki drága szent vérével
megváltott minket szenvedésével!
Istenem, jó Atyánk, adj szivünkbe békét,
s gyógyirt a betegnek, Krisztus érdeméért!
Mert minden hivő; gyermeked, s Krisztusban testvérünk,
a betegekért fohászkodom - hallgass meg Istenünk!
Küld el szent angyalod, hogy ölelje át Lénye,
s gyógyulást hozzon teljességed Fénye!
Kérlek, Uram Jézus, tekints a betegre,
gyógyitsd meg sebeit a Te sebeidben.
Köszönöm Megváltóm, mit tettél érettünk,
hogy kiontott szent véred gyógyir lett minékünk!
Ámen!
   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Október végén

Sárga leveleket hordoz a kósza szél,
Hirdeti, hogy ősz van, s közeleg a tél.
Kavarja, forgatja a félnedves avart-
Nemsokára dérré válik a gyöngyszemű harmat.

Nem szól többé, -elrejtőzött a hegedűs tücsök.
Nagy cseppekben hideg eső csipeg-csöpörög.
Nincs már többé dalos madár, -elbújt hangya, bogár,
Száraz ágon varjú biceg, s nagyot rikkant; kár, kár...

Mint idős hölgy, az őszi rózsa; - fejét a szél rázza.
Alázattal, békésen megy a végső elmúlásba.
Megpihen a természet. - Alszik nemsokára,
Fehér hótakaró alatt új tavaszra várva.

A naptárlappal együtemben fogynak a nappalok,
Hosszúak az éjszakák, s a nyárról álmodok.
Tűz sustorog a kályhában, a lerben sül az alma,
Egy, egy gazda unalmában, az új bort kostolgatja.

Hosszú, őszi estéken elmélázok csöndben;
Oly jó megpihenni a Biztonság ölében.
Átélni fájdalmat, gyönyörűt, keserűt,
S érezni az Urat, hogy veled van mindenütt,

Hogy örömben, bánatban kiséri a lépted,
Biztat, hogy: " Ne félj! " - Ő oltalmaz téged!
Sose hagy egyedül, - úgy őriz, mint kincset,
S fogja a kereszted, mit végig kell vinned!

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szülinapra Erzsikének

Ma van szülinapod, drága Erzsike!
Neked irtam, rólad szól ez a versike.
Téged ünnepelnek; rokonok, barátok,
Neked illatoznak máma a virágok.
Mikor a létedet az Úr megtervezte,
egy csodálatos angyalt küldött le a földre.
Benne volt a szépség, a jóság, az alázat,
és sorolhatnánk mellé legalább vagy százat,
mellyel a jó Isten téged felruházott,
s e világba ültetett, mint illatos virágot.
Eljött a szép tavasz, amikor kinyiltál.
Követte a forró nyár és te illatoztál.
Ám a tavasz elmúlt, s elszállt már a nyár,
-rohan az idő, őszre fordult már.
De, Isten áldott kis virága
ajkán, mindig ott a hála.
Bár tépte vihar, rostálta sors,
szirma most is oly illatos.
Mint angyalképű, égi virág,
úgy nézünk mi, mindig Reád.
S köszönjük a jó Istennek,
hogy téged adott Barátnőnknek!

Most, születésed napján, azt kivánjuk néked;
minden széppel s jóval - áldjon meg az élet!
Kerüljön el mindig messzire a bánat,
maradj meg mindvégig szépnek és vidámnak!
Ragadjon át jóságod körülötted - másra;
hisz, ki másokat áld, ő is meg van áldva.
Ragyogjon be téged lelkednek szépsége,
lakozzék szivedben csak öröm és béke.
S még kivánjuk neked, hogy légy egészséges,
- ne érjenek soha gondok, szenvedések!
De, az élet viharában, a baj ha megtalálna,
Mindig számithatsz ránk, mint két jó Barátra!
Ám, te ne agódjál, Isten szeret téged!
Szivednek óhaját megadja, ha kéred!
Nekem is Őhozzá, az a fő kérésem;
hogy téged a jó Isten sokáig éltessen!

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Az ősz

Aranyszinű napsütésben az őszi tájon elmerengve,
minthogyha egy halk megnyugvás észrevétlen átölelne.
Bámulom a természetet, milyen szépen őszül,
a vörösbarna rózsabokron ezüstszinű dér ül.

Szép most az Ősz, bár köddel jön egy hűvös hajnalon,
de melenget még a Nap, s egy mosolyt felejt arcomon.
Mint szines kavalkád, oly csodás, oly gazdag;
alatta a tegnap lábnyomai vannak.

Igy van bizony velünk is; őszbe fordul létünk,
a tavasznak s a nyárnak egyszer búcsút intünk.
Lépkedve a rőt avarban, az Úr kegyelmét áldva,
égre nézve hálát ad, ki őszi útját járja.

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!