Posztós Lenke: Visszatekint még a nyár...

Visszatekint még a nyár göncölszekeréről,

körülnéz a tájon bájosan, szeretőn.

Búcsúzik mindattól, mit nem vihet magával,

erdő szélén kismadár köszönti dalával.

 

Elidőz a dombtetőn, mint aki nem siet,

friss forrásnak, üde rétnek búcsút integet.

Zöld ruháját a tölgyerdő nem vette le még,

fölötte oly derűsen mosolyog az ég.

 

Most fakad bimbaja az őszi virágoknak,

sárgul még a színe; körtének, almának.

Vonul fenn az égen a sok vándor madár,

utánuk döcög göncölével a nyár.

Posztós Lenke Blogspot.com
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Esti fohász

Lement a nap, megjött az este,
Mennyei béke, szállj szivembe.
Teremtőm, esdve kér imám,
Ha elalszom, vigyázzál reám.

Köszönöm, az elmúlt napot,
Hogy kegyelmed el nem hagyott.
Nyújtsd ki most is oltalmadat,
Adj lelkemnek nyugodalmat.

A vakhomájú éjszakát
Világosságod járja át.
Ringass öledben Nyugalom,
Hisz,Te vagy Uram az Oltalom!
Ámen.

Posztós Lenke: Jó nyaralást!

Vakáció, nyaralás;
-barátok közt oly csodás.
Minden napnak szine más,
csupa móka, kacagás...

Táncot jár a napsugár,
Hajdúszoboszlóra vár;
 üdülni vágyót, jó barátot,
hogyha elméssz, meg nem bánod!


Van két, kedves, jó barátom;
ott nyaralnak minden nyáron.
Várja sok más jó barát,
ezt a vidám, kedves párt.


Itthon, kicsiny csapatunkkal,
üdvözölünk mosolyunkkal.
Töltsétek jól, azt kivánjuk,
s hogy együtt legyünk, alig várjuk!


Kivánunk; jó, vidám kedvet,
dobjatok el minden terhet.
Az utakhoz fényt, csodát, álmot,
minden napra vidámságot.


Napsütéses eget, kéket,
derűs napot, daltól szépet.
Kézfogásos, sok jó embert,
mosolyokból minél többet.


Lubickolást, vig kacagást,
mindenkinek jó nyaralást!
Ám az idő gyorsan halad,
s újra búcsút int a csapat.

Minden jog fenntartva!