Posztós Lenke: Köszönöm, Istenem, elmúlt éveimet!

Küszöbön az Új év, s az Ó már búcsút int,
Szivünkbe a remény új álmokat hint.
Az égre hangolódva jó Atyám én Neked
megköszönöm szivből, elmúlt éveimet.

Köszönöm a mosolyt, a jó szót, az örömet,
olykor a szememből kicsordult könnyeket,
melyek után mindig feljön a szivárvány,
s lelkünk megtisztulva, felszáll angyal szárnyán.

Köszönöm azt is, hogy fogtad a kezemet,
gondosan őrizted, óvtad a léptemet,
meghagytál erőben, s adtál még napokat;
vetés - aratásra; - mindenre alkalmat.

Hogy mit hoz az Új év, azt senki nem tudhatja,
de, aki az Úrnak életét átadja,
öröm jön, vagy bánat - szivében él a hit,
hogy mindent az Úr Isten a javára fordit!

Minden jog fenntartva~!

Posztós Lenke: Cica öröm :)

 

 

Kép & vers

Az ünnep nekem csupa öröm;

ám e fához semmi közöm!

Nagyon megterhelt volt szegény,

s lefeküdött ni ide mellém.

Cica módra szavam adom,

a dorgálást én nem álhatom!

Felmásztam az ágaira,

hadd lám, van-e madár rajta?

Dísszalagok, fényességek,

nem láttam még ilyen szépet.

Csengők, gömbök minden fajta,

épp csak madár nem volt rajta.

Egy ágba beakadt a karmom,

s ím, hol fekszünk most a padlón.

Ne légy ezért tele jajjal,

hoz jövőben mást az angyal.

/Posztós Lenke /

Posztós Lenke: Eltelt szent Karácsony

Eltelt szent Karácsony, Jézus születése,
de szivünkben maradt ragyogó, szent fénye.
Aki nyitott szivvel befogadta, várta;
ott a kicsi Jézus, otthonát találta.

Eltelt szent Karácsony, s ha láttad Isten képét,
Őrizd meg szivedben örökre a fényét!
Szeressed és ápold a kis Messiást,
Ő megszenteli s megáldja szived jászolát!

Posztós Lenke: Szent Karácsony ünnepén...

Szent Karácsony ünnepén
szivemből kivánom:
Szálljon mindenkire
béke angyalszárnyon.
Legyen minden ember
a világon boldog,
fájdalomra s könnyre
soha ne legyen ok.
A háborúság lelke
csituljon el végre,
lakozzék a szivekben
szeretet és béke!
Szülessen meg Jézus
mindenki szivében,
mert, ahol Ő lakózik,
ott szeretet van és béke!

Posztós Lenke: Jézust várom...

Adventi csendben Jézust várom,
Szivemet Előtte sarkig kitárom!
Tudom, hogy eljön Ő hozzám,
Békesség-lepelét teríti énrám.
Tudod ó Jézusom, mennyire szeretlek!
Azt is tudod, hogy hiszek Tebenned!
De, Nélküled a hitem gyenge,
Várok a Te kegyelmedre!
Segits, jó gyermeked lennem,
Ó, kérlek, Te lakozzál bennem!
Engedd, hogy e Karácsonyban,
Megismerhesselek jobban!

Posztós Lenke: A NEGYEDIK VASÁRNAP ANGYALA

Negyedik vasárnapja van már az Adventnek
Békét hoz egy angyal, a megfáradt sziveknek.
Lila lepelével boritja a földet,
Énekli a halleluját, s közben lantot penget.
Figyelni kell énekére, s tiszta szivű lenni,
Hogy meghalljuk a békedalát, s békét tudjunk lelni.
Angyalsereg kiséri, s együtt énekelnek,
Valamennyi mag a földben dalukra fölébred.
A régi magok elenyésznek, hogy új csira szökjön,
Igy lesz ismét új élet majd, tavasszal a földön.

Posztós Lenke: A harmadik adventi gyertyaláng

A harmadik gyertyaláng világit már adventben;
Titkos várakozás rejlik a szivekben.
Földre szállt egy angyal hófehér ruhában,
jobbkezében fénysugár, csillagfény hajában.
Megérint a fénysugárral minden olyan embert,
akinek a szivében tiszta a szeretet.
Átjárja a lelkét, lemossa a szemét,
jótettekre inditsa lábait, s a kezét.
A legszegényebb embernek is boldog lesz a szive,
a nyomorgót és szenvedőt átjárja a béke.
Forrást lel a szomjazó, az éhező eledelt,
mert Aki érkezik, maga a SZERETET!

Posztós Lenke: A harmadik vasárnap angyala

Harmadik vasárnapja van már az Adventnek;
Rejtelmes várakozás epeszti a sziveket.-
Földre szállt egy angyal hófehér ruhában
jobbkezében fénysugár, csillagfény a hajában.
Megérint a fénysugárral minden olyan embert,
akinek a szivében tiszta a szeretet.
Átjárja a testét, lemossa a szemét,
elinditsa minden jóra; a lábát és a kezét.
A legszegényebb embernek is boldog lesz a szive,
a nyomorgót s a szenvedőt is átjárja a béke.

Posztós Lenke: Adventi csönd

Csönd, elmélkedés, imádság..
Ég az Adventi gyertyaláng!
Szimbólum, de lángja mennyei,
-lelkünket a fénybe vezeti!

Sötét az éj, de csöndjében
gyúlnak már a fények!
Áldott várakozást
ölel át a lélek.

A pislákoló mécsesek
fellobbannak újra!
Megbocsátás s ima száll
az égre hangolódva!

Úgy, mint egykor, Megváltónknak
érkezését várták;
-várakozás tölti el
a szivek titkos vágyát.

Valaki érkezik...
Egy csillag is mutatja!
Figyeljünk hát nagyon,
hogy szivünk legyen nyitva!

Szent e várakozás!
s nem kell mellé semmi,
csak imádni Istent,
s az embert szeretni!

Megszentelve Adventet
szivünkre figyelünk!
Óh, jöjj közénkbe Urunk,
és Megváltó Istenünk!

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Advent

Advent, a várakozás megszentelése!
Kétezer éve már, hogy testté lett az Ige!
Örvendjetek, örvendjetek mindig az Úrban,
mert hozzánk az Úr már közel van!
Nyissátok meg sziveteket, s az Urat várjátok!
"Közeledjetek Istenhez és Ő közeledni fog hozzátok"!

Posztós Lenke: Adventi időszak

Adventi csendben ballagunk,
-csillagúton haladunk.
Áhitatot rebeg szánk,
szivünk ég, mint gyertyaláng.
Bűneink sötétjét világitja lángja,
de, Jézus születése, örömünkre váltja!
Lázban a föld, hódol a csönd;
Isteni gyermeket köszönt!
A szivekben cseng a vallomás;
a Földre jött a Messiás!
Kétezer év telt el, de várjuk minden évben,
hogy szülessen meg újra az emberek szivében!
Eljöveteléről, háromszor beszélünk;
a jelenből a múltba s a jövőbe tekintünk!

Felgyúlt az adventi gyertya már;
-Jézus az ajtó előtt áll!
Kopogtat! - jól figyelj, engedd be,
hisz érted jött a mennyből le!
Békét, fényt hoz, termést fügefán,
hogyha betér a szived ajtaján.
Bűnbánat mécsese gyúl,
-szivedbe költözik az Úr!

Ujjong a szivünk, dalol a szánk,
az adventi koszorún lobog a gyertyaláng.
Kerülünk haragot, feledünk bánatot,
Szerető Urunk tanit alázatot.
Mert alázat nélkül nem lehet szeretni,
kinzó kiáltását a könnycseppnek érteni.
Eltelnek éveink, földi útunk lejár,
s ha Jézussal jársz, az út végén vár!

Zengjünk hallelúját, dicsőitse szánk!
Jézus megigérte, hogy visszajön hozzánk!
Az ég s a föld elmúlik, és Ő visszajön,
Itéletet tart majd holtakon s élőkön!
Nyitsuk meg szivünket, imádkozzunk csendben,
s higgyük, hogy mindenkor velünk van az Isten!
Ő tölti meg széppel és jóval a lelkeket;
-igy várjuk hát szeretetben a karácsony ünnepet!

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva! 

Posztós Lenke: Évszakok

Úgy szeretném össze szedni
szép szavakba septiben,
mit nem mondott az életről el
soha eddig senki sem.

Gyönyörű az élet hidd el,
ha vezérli a SZERETET!
Reménykedve élni s hinni,
hogy tél után jön kikelet!

Oly sok panasz van a földön!
Az élet nemcsak rózsás kert!
De, a végén minden ember,
azt arassa, amit vet!

Csodálatos minden évszak,
de sorra elszáll, mint a füst.
S ha szépségeit felfedezed,
Isten reád áldást küld.

Szivből valja minden ember,
hogy a tavasz gyönyörű!
Csupa illat, csupa öröm,
- Vidáman nő fel a fű.

Aztán jön a nyárnak tűze,
s a munkának ideje:
Napkelettől, napnyugatig
fáradsággal van tele.

Amikor az ősz is beáll,
mint ezüsthajú meseszép,
áldásait önzetlenül,
szeretettel osztja szét!

Áldás hát az időskor, de,
nem épp könnyű nagykabát!
Súlya alatt görnyedeznek;
szülők, mamák, nagytaták...

Mintha minden ősz más lenne
egy-egy lomb hull lassúan..
De, lelkedben a fény örökre
ott csillog, hisz benne van.

Tél váltja fel majd az őszt is,
de követi a kikelet!
Isten az Úr mindeneken,
és az életünk felett!

Ha jól figyelsz az égiekre,
s Isten hangja szól hozzád;
megérted, hogy több az élet,
mint zarándokként amit jársz.

Osszál mosolyt, tegyél hát jót,
mert számot adsz a legvégén;
mire szántad életedet,
mit tettél e Földtekén?!

A jó Istent én arra kérem,
Hallgassa meg hő imám:
Legyen boldog minden ember,
az őszbe fordult évszakán!

Adjon áldást mindenkire,
s meghallgatást imánknak,
hogy még soká örülhessünk
szeretetben egymásnak!

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Advent: Az első Adventi vasárnap angyala

Adventi csendben
a mennyei fényből,
kék köpenyes angyal
száll alá az égből.
Szikrázó csillagfény
a ruhájának éke,
aranyserleg kezében,
az ő neve Béke!
Szórja áldásait,
hirdetvén az Igét,
megérinti titokban
az emberek szivét.
De, a legtöbb ember
észre sem veszi,
az evilági dolgait
elsőbb helyre teszi.
De, ki jól figyel rá,
meghallja a hangját,
s békével kezdi meg
Advent vasárnapját!


   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Adventi csönd

Csönd, elmélkedés, imádság..
Ég már az első gyertyaláng!
Szimbólum, de lángja mennyei,
-lelkünket a fénybe vezeti!

Sötét az éj, de csöndjében
gyúlnak már a fények!
Áldott várakozást
ölel át a lélek.

A pislákoló mécsesek
fellobbannak újra!
Megbocsátás s ima száll
az égre hangolódva!

Úgy, mint egykor, Megváltónknak
érkezését várták;
-várakozás tölti el
a szivek titkos vágyát.

Valaki érkezik...
Egy csillag is mutatja!
Figyeljünk hát nagyon,
hogy szivünk legyen nyitva!

Szent e várakozás!
s nem kell mellé semmi,
csak imádni Istent,
s az embert szeretni!

Megszentelve Adventet
szivünkre figyelünk!
Óh, jöjj közénkbe Urunk,
és Megváltó Istenünk!

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Itt a tél

Hipp - hopp, itt a tél!
Csillagporos szakálán
csilingel a szél.
Megrázza a bundáját,
s köszön - HALIHÓ!
Amúgy kereng, szállingózik
a puha, fehér, selymes hó.
Bunda nőtt a házakon,
fehér lett a táj.
Nagykabátba bújok,
nyakamban a sál.
Hópaplan alatt
szúnyadoz az ág,
mély álomba szenderül
tavaszig a világ.

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva! 
 

Posztós Lenke: Öcsém emlékére

Imát rebeg csendben ajkam,
Fohászom szép lelkedért van.
Hogy örök boldogságra lelhess,
S nyugodalmad legyen csendes.
Egy kis zúgban a szivem mélyén,
Ott őrizlek kis öcsém én.
Emlékedre áldás szálljon,
Lényed őrzi szivem fájón.
Fáj, hogy immár nem láthatlak;
-Eltűntél, mint húlló csillag.
Messzi fényben látom arcod,
Te már megvivtad a harcod.
Túl a szürke felhők fölött,
Hol nincs szenvedés, s az élet örök,
Részed már a sok, szép kaland,
Lelked szabad, fehér galamb.
A Béke országába szállt,
Hol Jézus ontja fényét rád.
Szeretettel onnan nézel,
S átöleled lelkem - érzem...

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Bátoritás

Minn töröd a buksidat kedves jó barátom?
Valamin töprengesz, szomorú vagy- látom.
Egyedül vagy talán, nincsen neked gazdid?
Jó az Isten ne félj, rendel majd valakit... :)

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva! 

Posztós Lenke: Az ősz tánca

Hull a sok szép szines levél
lebegve a fákról.
Forgatja az őszi szellő,
s velük vigan táncol.

Bokrok között, fák aljában
hegedül a szél.
Elhúzza az ősz nótáját,
s  máris kopogtat a tél.

Mi lesz veled kicsiny levél,
hogyha hóval jön a szél?
-Betakar a hópaplan majd,
s az ág is új tavaszt remél!

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Fohász a betegekért

Mennyei jó Atyánk, tekints le ránk,
hallgasd meg kérlek szivből jövő imánk!
Szent Fényed, mi éltet, küld el nekünk,
hogy gyógyitsa meg lelkünk, s fájó sebünk.
Mit bűneink miatt magunkra vettünk,
- tisztits meg Urunk, s bocsáss meg nekünk,
Jézus nevében, Ki drága szent vérével
megváltott minket szenvedésével!
Istenem, jó Atyánk, adj szivünkbe békét,
s gyógyirt a betegnek, Krisztus érdeméért!
Mert minden hivő; gyermeked, s Krisztusban testvérünk,
a betegekért fohászkodom - hallgass meg Istenünk!
Küld el szent angyalod, hogy ölelje át Lénye,
s gyógyulást hozzon teljességed Fénye!
Kérlek, Uram Jézus, tekints a betegre,
gyógyitsd meg sebeit a Te sebeidben.
Köszönöm Megváltóm, mit tettél érettünk,
hogy kiontott szent véred gyógyir lett minékünk!
Ámen!
   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Október végén

Sárga leveleket hordoz a kósza szél,
Hirdeti, hogy ősz van, s közeleg a tél.
Kavarja, forgatja a félnedves avart-
Nemsokára dérré válik a gyöngyszemű harmat.

Nem szól többé, -elrejtőzött a hegedűs tücsök.
Nagy cseppekben hideg eső csipeg-csöpörög.
Nincs már többé dalos madár, -elbújt hangya, bogár,
Száraz ágon varjú biceg, s nagyot rikkant; kár, kár...

Mint idős hölgy, az őszi rózsa; - fejét a szél rázza.
Alázattal, békésen megy a végső elmúlásba.
Megpihen a természet. - Alszik nemsokára,
Fehér hótakaró alatt új tavaszra várva.

A naptárlappal együtemben fogynak a nappalok,
Hosszúak az éjszakák, s a nyárról álmodok.
Tűz sustorog a kályhában, a lerben sül az alma,
Egy, egy gazda unalmában, az új bort kostolgatja.

Hosszú, őszi estéken elmélázok csöndben;
Oly jó megpihenni a Biztonság ölében.
Átélni fájdalmat, gyönyörűt, keserűt,
S érezni az Urat, hogy veled van mindenütt,

Hogy örömben, bánatban kiséri a lépted,
Biztat, hogy: " Ne félj! " - Ő oltalmaz téged!
Sose hagy egyedül, - úgy őriz, mint kincset,
S fogja a kereszted, mit végig kell vinned!

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szülinapra Erzsikének

Ma van szülinapod, drága Erzsike!
Neked irtam, rólad szól ez a versike.
Téged ünnepelnek; rokonok, barátok,
Neked illatoznak máma a virágok.
Mikor a létedet az Úr megtervezte,
egy csodálatos angyalt küldött le a földre.
Benne volt a szépség, a jóság, az alázat,
és sorolhatnánk mellé legalább vagy százat,
mellyel a jó Isten téged felruházott,
s e világba ültetett, mint illatos virágot.
Eljött a szép tavasz, amikor kinyiltál.
Követte a forró nyár és te illatoztál.
Ám a tavasz elmúlt, s elszállt már a nyár,
-rohan az idő, őszre fordult már.
De, Isten áldott kis virága
ajkán, mindig ott a hála.
Bár tépte vihar, rostálta sors,
szirma most is oly illatos.
Mint angyalképű, égi virág,
úgy nézünk mi, mindig Reád.
S köszönjük a jó Istennek,
hogy téged adott Barátnőnknek!

Most, születésed napján, azt kivánjuk néked;
minden széppel s jóval - áldjon meg az élet!
Kerüljön el mindig messzire a bánat,
maradj meg mindvégig szépnek és vidámnak!
Ragadjon át jóságod körülötted - másra;
hisz, ki másokat áld, ő is meg van áldva.
Ragyogjon be téged lelkednek szépsége,
lakozzék szivedben csak öröm és béke.
S még kivánjuk neked, hogy légy egészséges,
- ne érjenek soha gondok, szenvedések!
De, az élet viharában, a baj ha megtalálna,
Mindig számithatsz ránk, mint két jó Barátra!
Ám, te ne agódjál, Isten szeret téged!
Szivednek óhaját megadja, ha kéred!
Nekem is Őhozzá, az a fő kérésem;
hogy téged a jó Isten sokáig éltessen!

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Az ősz

Aranyszinű napsütésben az őszi tájon elmerengve,
minthogyha egy halk megnyugvás észrevétlen átölelne.
Bámulom a természetet, milyen szépen őszül,
a vörösbarna rózsabokron ezüstszinű dér ül.

Szép most az Ősz, bár köddel jön egy hűvös hajnalon,
de melenget még a Nap, s egy mosolyt felejt arcomon.
Mint szines kavalkád, oly csodás, oly gazdag;
alatta a tegnap lábnyomai vannak.

Igy van bizony velünk is; őszbe fordul létünk,
a tavasznak s a nyárnak egyszer búcsút intünk.
Lépkedve a rőt avarban, az Úr kegyelmét áldva,
égre nézve hálát ad, ki őszi útját járja.

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Mihály arkangyal tiszteletére

Uram, Jézus, -Atya fénye,

Megváltónk és életünk,

az angyalokkal egyesülve,

imádunk és éneklünk.

 

Tisztelettel ünnepeljük

angyalaid csapatát,

főképpen az égi hadnak

vezérét és bajnokát.

 

Michaelt, Ki tüzes karddal

harcol mindig érettünk.

Szózatja egy mondatból áll:

"Ki olyan, mint Istenünk!"

 

Szépségével túlszárnyalja

minden angyal szép lényét.

Isten mellett Ő tartja fenn

az igazság mérlegét.

 

A hatalmát Tőled kapta

-Örök Atya: - Szeretet;

lángkardjával letaszíttá,

ki fellázadott Ellened.

 

Az Istenfélő, hívő embert

vigyázza sok jó angyal.

Vele imádkoznak együtt

áldó, szelid, lágy hanggal.

 

Bizony, boldog minden lélek,

ha Krisztusban van; Benne él!

Útjai oly világosak,

mint napsugaras tiszta ég.

 

Istenünk, Kit angyalkarok

szüntelenül imádnak,

hűségéért Szent Mihálynak,

a Te kedves szolgádnak,

 

küld le nékünk védelmünkre

a mennyből angyalsereged,

hogy óvják, védjék itt a földön

testünket és lelkünket.

 

 

Posztós Lenke: Jó éjszakát!

Sötét éj borult a földre,
álomtündér suhan csöndben.
Elmondom az esti imám,
egy kis angyal mosolyog rám.
Puha ágyam megvetve vár;
az álomtündér szememre száll.
Eldúdolja álomdalát;
áldott, békés, jó éjszakát!
 
   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Volt egyszer egy szép mese...

Volt egyszer egy szép mese, amit régen írtak;

Volt egy meleg otthon, mit szeretetnek hívtak.

Boldog volt ott; kicsi, nagy, mind az egész család,

mert, hol szeretet van, a jó Isten is megáld!

 

Nem volt földi kincsük, mit a moly megemészt,

ami nem örökös, s egyszer a porba vész,

de gazdag volt a szívük, mert, ki tisztán szeret,

nem koldus az bizony, hanem Király gyerek!

 

Őnáluk a vámszedő, soha nem volt vendég,

kenyerüket két kezük munkáján keresték.

S boldogok voltak, úgy, mint senki más,

habár az élet sok gonddal felruház.

 

Gyakran mondogatták; hadd lám, ki jobb szívű?

De, édesanyjuk szíve volt igazán gyönyörű!

Édesapjuk mesélt élettörténetet,

hogyha jó kedve volt, vidáman énekelt.

 

De, Aki a sorsot egyszersmind megírta,

úgy döntött, az édesanyát, magához szólítja!

A mesés könyvben többet nem írtak más oldalt,

Igy, ez a szép mese a felénél megszakadt!

 

Minden jog fenntartva! 

Posztós Lenke: Empátia

Van egy szép szó: <Empátia> hány ember még ismeri?

Mások könnyét, jajszavait van még aki átéli?
Van e földön még oly ember, ki feláldozza életét,
barátjáért, testvéréért, akármelyik emberért?

Vannak még e földön, akik megosszák a semmijük?
Adnak másnak akkor is, ha ezen függ az életük?
Van-e vajon szeretet még e sötét világban?
Vagy sülyedünk a mélybe le, mint hajótörött az árban?

Vannak vajon emberek, kik megértik a másikat?
Vagy titokban koldusok, s elrejtik az arcukat?
Koldulják a szeretetet, mert lélekben sivárak;
féltik vagyonukat, s az igazságon áthágnak.

Ameddig a lelkünk sivár, s szivünk közöny fogja át,
meddig nem éljük meg végre, senki másnak nyomorát,
ameddig az ártatlanság felzokog a kék égig,
-nyomorultak maradunk s kárhozottak mindvégig.


  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Királyi gyermek vagyok!

Mint kicsiny lelkes porszem jöttem e világra,
szélvihar sodort völgyekbe, sziklára.
Ám Isten megtalált, s tenyerébe vett,
melengetett, csiszolt, mert nagyon szeretett!

Lassan újra formált, de meg is fenyitett,
s bár minden pici sejtem vijjogott, reszketett,
leásott a mélybe, honnan kifejtette
azt az igazgyöngyöt, mely lelkembe volt rejtve.

Értékesnek látott, keze tisztitott;
letörölt rólam minden földi port.
Nem vagyok hát bárki - koldusbotnak vége;
értem is hullott Krisztus drága Vére!

Én Őbenne vagyok, Ő is bennem él,
s földi utam egyszer majd ha véget ér,
Atyámtól a mennybe koronát kapok,
mert megváltott Krisztus - a Királyé vagyok!

 posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Krisztust követem!

Döntöttem szívemben, követem Krisztust!
Mögöttem a világ, szívemben Jézus!
Ő nem osztozik lelkemen, hűn szeret és félt,
kézenfogva vezet, míg elérem a célt!

Amikor ráléptem Megváltóm útjára,
követésének tudtam mi az ára.
Tudtam, hogy mit adok, azt is, hogy mit kapok,
azt is Kit szeretek, s azt, kit megtagadok!

Mikor, még a világ csábítgatott, hívott,
lelkem tőle nem mást, csak pokol-tűzet kapott!
S mondtam: Vidd azt a jót, amit adtál!
Találtam én jobbat a te javadnál!

Nem percekre szóló, hazug ámító,
mert Aki adja, Ő az Örökkévaló!
S lehet bármilyen nagy is az ára,
én hallgatok Jézusom szavára!

A világ kinevethet, s megtagadhat engem!
Szeretem az Urat, s úgyis Őt követem!
Mit bánom, -lehetek kitagadt, megvetett,
kidobhat szívéből mindaz, ki szeretett!

Rám törhet a világ összes hatalmával,
harcolhat ellenem pokoli hadával,
maradhatok gúnnyal egymagamra,
nem fog tőrni azért panasz az ajkamra!

Igérhet a világ bármit is nekem,
nem kell tőle semmi, én Krisztust követem!

 posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Őszi kép

Szél muzsikál lombon, bokron,
darvak szállnak az égbolton.
Falevelek táncot járnak,
búcsút intnek minden ágnak.

Kopár bokron veréb borzong,
avart a szél sodor, borzol.
A felhőből könnyek hullnak,
a szép nyártól elbúcsúznak.

Ősz borult a fákra, földre,
barangol a sűrű ködben.
Fák közt suhan nesztelen,
s hagyja őket mesztelen.

Szürke az ég, kopár az ág,
nincsen többé délibáb.
A Nap, ott fenn a hegyek mögött,
alánéz bús felhők között.

Rám talált hirtelen az ősz,
fejemen némán elidőz.
A nyár hevét nem keresem;
elszállt, mint régi szerelem.

  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szülinapi köszöntő a testvéremnek

Ma van szülinapod szeretett Testvérem!
Kérem a jó Istent, hogy sokáig éltessen!
Adjon neked erőt és sok egészséget,
Az élet viharában bajtól óvjon téged.

Észre sem vesszük, úgy telnek az évek...
Mint a homokóra, olyan ez az élet.
Egyre csak peregnek a napok és az évek,
Jóval és rosszal - gyülnek az emlékek.

Telik az idő, de csüggedni nem szabad,
Minden napnak valami öröme akad.
Kivánok neked sok jót és szépet,
Aranyozza be a jó Isten a léted.

Legyen lelked boldog, nyugodt és csendes,
-Naponta az Úrral mindig igy beszélgess.
Nem az a fontos, hogy múlnak az évek,
Hanem, hogy szeretve szép csak az élet!

Rövidke a versem, de benne a lényeg,
Hogy senki úgy nem szeret, mint én szeretlek téged!
Köszönöm az Úrnak, hogy te vagy a testvérem,
Szivemből kivánom, - a jó Isten éltessen!

 posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Meseszerű őszben...

Meseszerű őszben,
a sétányba tiporva,
az elmúlt forró nyárról
mesélni jó volna.
Arról, ami szép volt,
s ami lelkünkben él,
miközben fejünkre
szitál a dér.
Mindarról, mit szivünkbe
rejtett a lét,
s ami széppé tette
életünk regényét.

     posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Vége van a nyárnak!

Vége van már, vége van a szép, meleg nyárnak,
Odakint a ligeten hűvös szelek járnak.
Szines ruhát öltött magára az erdő,
Szürke szinben úszik milliónyi felhő.

A költöző madarak lassan szárnyra kelnek;
Fészküknek s a tájnak búcsút integetnek.
A sárguló falevelek földre huldogálnak,
Nagy búja van, bánata a tücsök cimborának!

Hegedűje bús hurjain keserűség lángol;
Szomorúan búcsúzik a réttől s a szép nyártól.
Bánatosan hegedűjét hóna alá dugja,
S elbúvik majd tavaszig egy sorvadt faódúba.

    posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Bikfic (Tréfás vers)

Házőrző, kis kutyus vagyok,

a 'Bikfic" névre válaszolok.

A gazdimat én imádom,

aki bántja, összerágom!

Azt mondják, hogy huncut vagyok,
mindig csókot osztogatok.
Szeretetem égig ér,
de kis szívembe belefér!

Az emberi szív néha csalfa!
A kutyusoktól tanulhatna!
Mert, ha tőlünk példát venne,
A világ sokkal jobb lehetne!

    posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Esti imádság

Köszönöm, Istenem, a mai estén Neked,
hogy megovott ma is gondviselő Kezed.
Átölelt áldásod, fényed és kegyelmed-
Alázattal meghajtom Előtted fejemet.
Oltalmazó Karod útmutatást adott,
szivemben hallom; intő, igaz hangod.
Hálatelt szivemmel kérlek Jézus Uram;
világitsd be fényeddel e zarándok útam.
Szentlélek Úristen, Mennybeli Atya;
Segits emlékeznem igazi valómra,
hogy tisztán ráláthassak gondomra, bajomra,
figyeljek szavamra, s gondolataimra.
Számadást tegyek; mi bennem ténykedett,
megbocsássak annak; ki ellenem vétkezett.
Segits, hogy meglássam, azt, ahol hibáztam,
és akaratod szerint, szivből kijavitsam.
Pihentesd meg testem az álom mezejében,
mikor lelkem fent jár Nálad csillagfényben.
Angyalaid, akik kisérnek és óvnak,
küld el hozzám őket, mig eljön a holnap.
S ha megnyugodva Benned, lecsukódik szemem,
éjjel amig alszom, Te ringatsz el engem.
Ámen.

   posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: A 65 -ik születésnapodra!

Ez a vers, most neked szól,
rimbe foglalt sorokból.
Szülinapi ajándékom,
-szivből jön a gondolatom.
A 65- ik megünneplés,
nem is sok, de nem is kevés.
Egy élet súlya válladon,
mennyi emlék.., mennyi nyom...
Elmúlt a zöldelő tavasz,
a nyár is már utána halad...
Az ifjúság még visszanéz,
szépet, rosszat felidéz;
úgy, mint jöttek, váltakozva,
hullám hátán lovagolva.

Gyönyörű a tavasz, forró a nyár,
de lásd az idő halad, őszre fordult már.
Tükörbe tekintve szeretnénk látni,
a régi ifjú képet újra megtalálni.
De mást festett arcunkra lassan az élet,
nyomokat hagynak az elszálló évek.
Egy, egy ráncot vésett minden múló év,
hópelyhet szitált fejünkre a dér.
Szemeink sarkában gyűlnek szarkalábak,
melyeket a lélek hullámai vágnak.
Még visszatükröződnek a boldog nevetések,
mit ajkunk szögletére emlékképül véstek.
Változunk a korral, akár a gondolat,
-semmi sem állandó, csupán a pillanat.

S az évek közben múlnak, röpűlnek fölöttünk,
amikor szárnyalunk, vagy amikor megyünk;
andalogva, kézen fogva,
emlékekkel felkarolva,
az életbe kapaszkodva,
összebújva vagy széthullva,
a múltból jövő illatokkal,
tarisznyánkban jóval, rosszal,
friss idővel vagy a múlttal,
könnybe fojtott fájdalommal,
- halad az idő; örömmel, bájjal,
s elragad mindig valamit magával.
Lassúlnak a léptek, érlel a sorsunk,
jól esik a csend, bár lángoló tűz voltunk.

Óh, mily gyakran gondolunk rád,
régen elmúlt szép ifjúság!
Ködbe foszló emlékeid
őrzik szivünk örömeit.
Hisz te is voltál kamasz gyerek,
ki röpke álmokat kergetett,
és voltál, mint zúgó örvény,
az álmok csodás tengerén
a szerelem mámorával kalandozva át
a rövidnek tűnő holdas éjszakát.
S a kialvó lángban most csendesen
eltűnődsz a múlton szenvedélytelen.

De, ne bánd, hogy idősödsz, hiszen ez kiváltság,
mert, minden kort a földön csak egyszer élhetsz át.
Örüljél a mának s ha van egészséged,
feledd el a rosszat s őrizd meg a szépet.
Örülj minden napnak, az őszi lombhullásnak,
reggel a rád mosolygó fényes napsugárnak.
A felnőtt gyerekeknek és az unokáknak,
kik lépteid követve, nyomdokidban járnak.
S kivánom még neked, hogy légy egészséges,
-ne érjenek sose gondok, szenvedések.
Jókedvet, mely csakis vidám szivből árad,
tündöklő napfényt, mely soha el nem fárad.

Nyugodt, boldog, sok, sok évet,
fiatalos öregséget,
hisz, milyen volna ez az élet,
ha vidámsággal nem töltnéd meg?
Csüggedésre nincsen okod,
hogyha a hit, támaszbotod.
Legyen hosszú, szép életed,
-ezt kivánom szivből Neked!
Bátran menjél mindig tovább,
-várnak rád még oly sok csodák.
Szeress minden jót e földön,
mert a jó, - az Istentől jön.
S e szép napot, mit neked adott,
Áldott, boldog szülinapot!



  posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szeptember - Őszelő

Beköszöntött szeptember, a szép őszelő;
harmatos szilvát, szőlőt érlelő.
A fák levelei lassan hulldogálnak,
búcsút integetve a gyönyörű nyárnak.

 

 

Halványul a kerti virág, csipősek a hajnalok,

habár érzi halálát, a kis virág még mosolyog.

Tova fönn a felhők útján darvak szállnak messzire;

viszik a nyár szép álmait, elrejtve a szívükbe.

 

Tücsök Tóni búsan húzza a sárguló levélnek;

búcsúdalát a szép nyárnak, s halálát a rétnek.

Vonójára, amíg dér űl, húzza éjjel, nappal,

majd bebújik egy faódúba, s kijön csak tavasszal.

 posztoslenke.blogspot.com/
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Visszatekint még a nyár...

Visszatekint még a nyár göncölszekeréről,

körülnéz a tájon bájosan, szeretőn.

Búcsúzik mindattól, mit nem vihet magával,

erdő szélén kismadár köszönti dalával.

 

Elidőz a dombtetőn, mint aki nem siet,

friss forrásnak, üde rétnek búcsút integet.

Zöld ruháját a tölgyerdő nem vette le még,

fölötte oly derűsen mosolyog az ég.

 

Most fakad bimbaja az őszi virágoknak,

sárgul még a színe; körtének, almának.

Vonul fenn az égen a sok vándor madár,

utánuk döcög göncölével a nyár.

Posztós Lenke Blogspot.com
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Esti fohász

Lement a nap, megjött az este,
Mennyei béke, szállj szivembe.
Teremtőm, esdve kér imám,
Ha elalszom, vigyázzál reám.

Köszönöm, az elmúlt napot,
Hogy kegyelmed el nem hagyott.
Nyújtsd ki most is oltalmadat,
Adj lelkemnek nyugodalmat.

A vakhomájú éjszakát
Világosságod járja át.
Ringass öledben Nyugalom,
Hisz,Te vagy Uram az Oltalom!
Ámen.

Posztós Lenke: Jó nyaralást!

Vakáció, nyaralás;
-barátok közt oly csodás.
Minden napnak szine más,
csupa móka, kacagás...

Táncot jár a napsugár,
Hajdúszoboszlóra vár;
 üdülni vágyót, jó barátot,
hogyha elméssz, meg nem bánod!


Van két, kedves, jó barátom;
ott nyaralnak minden nyáron.
Várja sok más jó barát,
ezt a vidám, kedves párt.


Itthon, kicsiny csapatunkkal,
üdvözölünk mosolyunkkal.
Töltsétek jól, azt kivánjuk,
s hogy együtt legyünk, alig várjuk!


Kivánunk; jó, vidám kedvet,
dobjatok el minden terhet.
Az utakhoz fényt, csodát, álmot,
minden napra vidámságot.


Napsütéses eget, kéket,
derűs napot, daltól szépet.
Kézfogásos, sok jó embert,
mosolyokból minél többet.


Lubickolást, vig kacagást,
mindenkinek jó nyaralást!
Ám az idő gyorsan halad,
s újra búcsút int a csapat.

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Köszöntő az örömszülőknek

Mélyen tisztelt Örömszülők, szeretettel köszöntelek!
Megosztói vagytok Ti is, e menyegzői nagy örömnek!
Eljött ama szép nap, mit nagy örömmel vártatok!
Az ifjú párra hangolódva, ti is "Igent" mondtatok.
Lelketekben örömérzés, szemetekben ragyogás.
Hisz e házassági frigyben nincsen semmi kifogás.

Boldog szülők lehettek, hisz e csodás, szép napon
Gyermeketek orcájáról a boldogságot olvasom.
Szivében a hálaadás lángol; Isten s felétek!
Az áldásokat megköszönve, és, hogy felneveltétek.
Próbák számos sora alatt, soha meg nem törtetek;
Legyőzve az élet gondját, csak előre mentetek.

Szívetekben a szeretet, tükörtiszta, lángoló!
Gyermeketek olyan hálás, hogy az ki sem mondható!
Gondoskodva, féltve őrzőn, vigyáztátok napjait.
Intettétek szépre, jóra - teljesítve vágyait.
A szülői szeretetre visszavágyol bárhol jársz,
Mert, ahogyan ők szeretnek, nem szerethet senki más.

A köszöntőmet, még egy néhány gondolattal folytatom,
Hiszen látom, örömkönnyek gördülnek az arcokon.
Kedves szülők, szivetekben előtőrnek képsorok;
Az elmúlt idők emlékei, mint szivárvány felragyog.
Aki nemrég kezed fogta, most titkon könnyét nyeldesi
A kisgyerek már felnőtté vált, s a szerelem kergeti.

Rád mosolyog, habár tudja, egy kis része most elveszett.
Kirepült a fészekből - véget ért egy fejezet.
Arcukon a szeretet s a belátás látható
Hiszen tudják, számotokra, a mai nap egy rendhagyó.
Rátok tekint szavak nélkül; mondandójuk hangtalan.
Szívük mintha torkukban van - Nem volt semmi hasztalan.

Elmúltak a kamasz évek, a kislány már is nővé érett.
Aki tegnap kezed fogta, magabiztos férfivá lett.
Ifjú párként lépnek mostan - ezt bizony már tudjátok.
Együtt örül veletek; rokon, násznép, barátok...
Mindannyian köszöntjük most, - az életük szép legyen!
Áldás kisérje az útjuk és győzzön a szerelem!

Szemük sose legyen könnyes, csak ha öröm könnye hull.
Az élet nehéz viharában tartsanak ki konokul.
Nem kell más a boldogsághoz csak tiszta szív és szeretet.
Kivánom az ifjú párnak; az Úr kisérje léptüket.
S nektek is, óh drága szülők, kik mosollyal könnyeztek,
Legyen hosszú életetek, s az Úr legyen veletek!

Adja meg, hogy évek múltán sok unokára vigyázz,
S vidám gyerek zsivajgással teljen újra meg a ház!
Tudom, a sok jókivánság, Istenhez, a mennybe szállt!
Áldja meg a Mindenható e gyönyörű ifjú párt!

Posztós Lenke Blogspot.com
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Eskűvői köszöntő - az ifjú párnak

Aranyszínű nyári napon, zeng a templom nagy harangja;
Menyegzőtök boldog napját hirdeti ma vidám hangja.
Eljött hát e szent pillanat, mikor két szív eggyé vált;
Összetalálkozott két út, s társként haladnak tovább.

Ez a nap most rólatok szól, ti vagytok a középpontban.
Új út nyilik előttetek, szívetek már együtt dobban.
Különbözők vagytok talán, de szívetekben mégis eggyek
Hogy egymásé lehettetek, tekintsétek égi kegynek.

Csodás ez a pillanat, szédítő a mámor;
Fellegekig röpít a szép gyermekkori álom.
Szárnyaljon hát szellők szárnyán szerelmetek mindig!
A mai napnak boldogsága kisérjen el végig.

Jövőtöket hozza öröm, ne fészkeljen bánat!
A házasság egy titkos láda, benne kincsek várnak.
Vágyaitok igaz gyöngye; az örömök s az álmok.
A szerelem kulcsával ezt megtalálhassátok.

Ám a napok sokszínűek; piros, szürke, tarkabarka...
Örömötök ne rontsátok semmi rosszal készakarva.
Csak a hűség s a szeretet éli meg az álmot;
Bizalommal, reménykedve - szerelmetek zálog.

Téged, kedves vőlegény, Isten, szent szolgálatra hívott!
Az Ő választottja vagy! - Egy kis nyáj elé állított!
Légy hát hű a te Uradhoz, hisz végtelenül szeret téged!
Szolgáljad Őt teljes szívvel; te, s kit társul adott néked.

... Zeng e vidám nyári napon, templomunknak nagy harangja!
Ez a nap, mely rólatok szól, életetek legszebb napja.
Öröm hozta jövőtöket, szeressétek mindig egymást!
Adjon Isten boldogságot, s a házasságra sok, sok áldást!
Posztós Lenke Blogspot.com
Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Fohász

Csendesitsd le szivemet édes Istenem,
A vihar elől óvd meg az én életem.
Nyisd meg a fülemet, hadd halljam hangodat,
Kergesd el a felhőt, hogy megláthassalak.

Forditsd el a szemem attól, ami vétek,
Engedd, hogy megértsem, amit még nem értek.
Szólj hozzám Istenem, szemem Reád tekint,
Alakits át engem, a Te kedved szerint.

Csillapitsd le szomjam hű forrásoddal,
Vezess engem utadon bölcs tanácsoddal.
Gyógyitsál meg engem, kötözd be a sebem,
Szükségem van TeRád áldott, jó Istenem!

Posztós Lenke Blogspot.com
minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Esik eső, meg nem áll...

Esik eső, meg nem áll,
átázott az egész táj.
Tegnap óta sűrűn ered,
felhők boritják az eget.

Rétre, földre, zöld mezőre,
a felszakadt felhők könnye
hull, mint apró fénygöröngyök,
nyomában nagy tócsák, öblök...

Jőjj Napocska, adj meleget,
áztunk immár épp eleget!
Hozz jó kedvet, vidám szivet,
szép, jó napot mindenkinek!

Posztós Lenke: Hálazsoltár

 Posztós Lenke: Hálazsoltár

A jó Isten őriz engem,
mert a dicsőségét zengem!
Dalolok egy új éneket;
amit Ő az ajkamra tett!

A napot kezdem szent hálában;
-Bízok Isten oltalmában.
Mert tudom, az Úr áldja, védi,
ki az áldást Tőle kéri!

A hajnal csendje Hozzá hív;
hálazsoltárt zeng a szív.
Köszönöm az éjszakát,
melyen Karja hozott át.

A reggelt, melyre virradtam,
s hogy ma is Rá bizhatom magam.
Elébe vihetek gondot, bánatot,
s nem enged el, mint hullócsillagot!

Minden jog fenntartva!