Posztós Lenke: Gondos kis mókus 🙂

 

Kis mókuska nagyon gondos,

vidámkedvű, fürge, szorgos.

Amig a tél megérkezne,

kamrája már meg van telve.

Igy hát indul közmunkára,

fürgén szökik ágról ágra.

Diót, makkot, ahol talál,

a kis mókus egy percet sem áll;

Megtölti a zsebeit,

ültet, fákat telepit,

erdőt, amit imádott,

s mit az ember kivágott...

Posztós Lenke: Advent van

 

Advent van; némán átölel a csend.

Áldott várakozás, békességes, szent.

Csillagfények jelzik, szívek várják Őt!

Csak Benne reménykednek a sírók, szenvedők!

 

Örök igéret Ő, Nála van bocsánat!

Ő a keresztre vert türelmes alázat.

A szívekben fellobban egy-egy égi láng

Valami csodára vár az egész világ.

 

Szívünket betölti egy vigasztaló erő,

akárcsak egy meleg, simogató szellő.

Bár úgy érezzük olykor magányosan állunk,

eljön hozzánk Jézus, ha nyított szívvel várjuk!

 

Várva várunk Jézus, szükségünk van Reád!

Tűzben, szenvedésben áll az egész világ!

Nélküled nincs ünnep, nincsen karácsonyunk,

Jer, költözz szívünkbe Megváltó Krisztusunk!

 

Szüless meg Szeretet, szüless meg Tisztaság!

Költözz a szívekbe, hisz elfajult a világ!

Gyújts reményt, hol kialudt, szüless meg oh Béke!

Add, legyen a kórságnak s a csüggedésnek vége!

 

-Szeress, remélj és higgy! - Üzeni az ég!

A fentről jövő Szeretet fényét szórja szét.

-Bár könnyezik szemünk, oly sok csapás ér,

az adventi öröm újra lángra kél!

 

E megszentelt csendben várjuk Őt; a Csodát!

Hitet, reményt, szeretetet adjunk mi is tovább!

Szárnyaljon szívünkből úgy, mint a gondolat:

Hozsánna, Dicséret és a Hódolat!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Fohász

 

Istenem, könyörülj

a gyarló emberen!

Térítsd bűnbánatra,

segítsd hogy szeressen!

Ne öljön, ne ártson

semmiféle lénynek,

sőt inkább örüljön

a jócselekménynek!

Adj hitet Istenem,

akinek elfogyott!

Akit a szenvedés

s a kétség átfogott!

Ne engedd a sátán

senkit hogy vezessen!

Könyörülj meg Istenem

a gyarló emberen!

Ámen.

Posztós Lenke: Itélet

 

Megharagudt égi Atyánk;

ítéletet teremt reánk.

Az emberek bűne, baja,

az idők sorát túlhaladja.

Sok a bűnünk, sok a vétkünk,

bűnözünk, ameddig élünk.

Fogy az erdő, nő a vagyon,

a vadállatnak nincs hol lakjon.

Folyó, tenger tele szennyel,

mindent megfertőz az ember.

Nem tudni; ki nő, ki férfi,

házasodik kivel éri.

Őrség áll a templomoknál,

imádkozunk már a fáknál.

Törvény helyett puska, ököl,

ember, embert bánt, öldököl.

Öl a kórság, öl a bánat,

fizetünk mindenért árat!

A jót írtja a gonosz szándék,

nyomát követi az árnyék.

Itélet vagy talán átok,

megszállta a nagyvilágot.

Aki féli a sok bűn átkát,

ácsolgassa már a bárkát!

 

Minden jog fenntartva!

Posztós Lenke: Szeretném

 

Szeretném oh Istenem, ha jobb lenne a világ,

ha nem nyomnák az ember válát annyiféle igák.

Ne volnának betegségek s megszünne a járvány,

még a Menny is könnyezik tán, e sok szenvedést látván.

 

Szeretném, ha hinni tudnék a kimondott szóban.

Egy könyv betűiben, vagy a megtett jóban.

Hinni, hogy az ember őszinte, szerető

Hinni, hogy tiszta a beszívott levegő.

 

Szeretnék hinni az erdő zúgásában,

a fészket rakó kismadár gyönyörű dalában,

a vígan csörgedező gyors patak zajában,

hinni szeretnék a télben és a nyárban.

 

Szeretném hinni, hogy eltünt minden vétek,

hogy nem vezet senkit a pénz és az érdek.

Hogy e világ nem áll minden rosszra készen,

hinni szeretnék a segítő kézben.

 

Szeretném hinni, hogy emlékeink szépek,

hogy senki e világon nem veszett el végleg.

Jőjj Uram, segíts, szánj meg minket kérlek:

Add, hogy minden lélek megtaláljon Téged!

 

Minden jog fenntartva!

🙂 Posztós Lenke: Kép & vers

 

Úgy látod, hogy gonosz vagyok?
Ha rád nézek a szemem ragyog!
Itt ülök és nézlek téged,
s szeretetem nem ér véget!

Posztós Lenke: Vezess Uram

 

Vezess Uram, vezess engem,

áldó kezed hadd érezzem!

Jóság vagy és Irgalom!

Szívemet örömest Neked adom!

 

Lépésem figyeled, tekinteted szelíd,

utamra fényed napsugarat derít!

Reményem, oltalmam egyedül Te vagy,

örök szereteted soha el nem hagy!

 

Mert Te vagy a Jóság, Te vagy a Szeretet,

Gondviselő örök jó mindenek felett!

Pusztító vész után a békét Te adod,

forró könyörgésünk kegyesen hallgatod.

 

Vezess Uram, kérlek, ha a bűn megkisért,

el ne veszítselek csalóka álmokért!

Te adhatsz csak erőt a mindennapjaimhoz,

hogyha Te velem vagy, nem árthat semmi rossz!

Posztós Lenke: Orsi kutyus emlékére

 

Távozásod Orsi kutyus, én is szívből fájom,

hiszen nekem minden kutyus nagyon jó barátom!

Én is szerettelek, bár nem ismertél engem,

köszöntésem megugattad, mikor arra mentem.

 

Szomorú a kert s az udvar, amióta elmentél.

Sírhalmodra hulldogál a sárga falevél.

Egy égi falka kisér most a szivárványon át,

csillagúton kalandozol most már hű barát.

 

Nem halljuk már csaholásod, vidám hangodat,

nem csóválod soha többé pajkós farkadat.

Nem ugatsz már idegent, más kutyát hevesen,

nem ölelhet szerető gazdid már sohasem.

 

Pedig téged szeretett mindeneknél jobban.

Mosolyt adtál, derűt, vigaszt a hétköznapokban.

De bármit is tennénk, az élet egyszer véget ér,

Isten veled hű barát, útad kisérje a fény!