Oldalak

2023. február 27., hétfő

Posztós Lenke: Csalóka tavasz





 

 


Friss tavasz illata suhan a szélben,
kis virág mosolyog a szép napsütésben.
Napsugarából álmot sző a tavasz,
az ágakon pattanó rügyeket fakaszt.
 
A csalóka Nap pajkósan kacsint,
kicsalja álmából a szép kankalint.
Bókol a tavasz kerteknek, virágnak,
s helyet ad aztán a fagyos éjszakának.
 
Csalóka tavasz, mint a hűtlen ember:
Meleg szóval hívogat s bókjával megnyer.
Majd egy fagyos reggel, akár egy idegen,
veszi sátorfáját, s elköszön hidegen.

 

2023. február 17., péntek

Posztós Lenke: Törekedj a boldog házasságra!


 


"Nem jó az embernek egyedül lenni."
Mondá Isten: "Társat kell mellé teremteni!"
Az ember mellé asszonyt, egy segítő társat,
hogy támasz lehessenek mindenben egymásnak.
 
Igy lett hát a nő, a férjének feleség,
s vágyódik a szív, hogy egymást megkeressék.
Hűséget esküsznek mindvégig egymásnak
Isten előtt kézen fogva oltár elé állnak.
 
Egy test és egy lélek, társ lenni magányban.
Együtt örömökben, együtt a bánatban.
Megjárni magasságot és mélységes völgyeket,
kéz a kézben járva végig az életet.
 
Hiszen az élet vonatán utazva,
a házasság az, ami a gondokat megoldja.
Románcával keresi a szív, azt az Őt,
a maga élettársát; a férfiút vagy nőt.
 
Dalt penget fülébe rimekkel, szépet,
vágyódva, hogy szerelme sose érjen véget!
A szférák énekét, hangjegyek nélkül,
mi lelkeket simogat, s a világ tőle szépül.
 
Szívet megpengető, égi dallamot,
s velük énekelnek fenn az angyalok.
Mert, az ember lelkét a szeretet táplálja,
s ha két szív találkozik, fénnyé varázsolja.
 
Gyönyörűvé teszi minden pillanatát,
s fényével beragyogja egy életen át.
Hiszen akkor igaz és hű a szerelem,
amikor az Úr lángja van a szíveken.
 
Mert az Úr áldása száll alá a frigyre,
a kölcsönös, igaz, tiszta érzésekre.
Ujjukon már ott ragyog egy fényes karika,
mi jelzi, hogy e köteléknek se vége, se hossza.
 
Egy reggel ám, ébredhetsz talán más dallammal.
S ha összevesznél,békülj meg, még aznap a társaddal.
Soha ne feküdj le a nap végén haraggal,
igy köt össze Isten egy arany fonallal.
 
Mert, szent a házasság, s az esküvőt meg ne szegd!
Csak így lehet szívedben boldogság és csend.
Sose mondd, hogy: Akarom!- Hanem, hogy szeretném.
Ne bántsd meg a társadat, hisz fáj az önteltség!
 
Sántít a házasság, hogyha féloldalas.
Ha egyik mindig ad, s a másik csak elfogad.
Cselekedeteink tükrözzék az álmunk;
Olyat tanusítsunk, amilyenre vágyunk.
 
Látnunk kell társunkban Isten teremtményét,
aki nekünk szerelemből átadja a lényét.
Nem akar formálni a saját képmására,
gyönyörködni tud, társa másságába.
 
Becsüld meg a társad, hisz Isten ajándéka!
Embernek nem lehet ennél szebb szándéka!
Ha átadod az Úrnak megterhelt szívedet,
Ő megold majd minden problémát tebenned!
 
Igy lesz házasságod örömteli, áldott,
s teremt neked Isten egy gyönyörű családot!
Eljön majd az arany és gyémánt lakodalom,
s az eskű mindvégig cseng: Igen és Akarom!

2023. február 13., hétfő

Posztós Lenke: Te vagy a Szív



Te vagy a Szív Istenem,
Ki átlüktetsz mindenen.
Te vagy a Fény, a Szeretet,
Ki világít csillagezreket.
 
Te vagy a Csend, a Tisztaság,
szereteted, mint a láng,
minden szennyet felemészt;
új fényt kap, ki Benned él.
 
Te vagy Uram a csend dala,
Előtted elzeng a harc zaja.
Te Békesség vagy s Szeretet,
az Örök Jóság és a Rend.
 
Te vagy a Szentség és a Fény,
Előtted oszlik a szenvedély.
Szárítasz bánat-könnyeket,
vigasztalsz árvát, özvegyet.
 
Kezedben virágok nyílnak,
Fenségedről próféták írnak.
Hogyha Orcád rám ragyog;
újjá teszel - tavasz vagyok.
 
Minden jog fenntartva!

 

2023. február 8., szerda

Posztós Lenke : Kép & Vers 🙂






 


Nósza, vártuk bíz a telet,
s ni, mekkora nagy hó esett!
Kemény télről van ám szó,
majdnem eltemet a hó.
Mackó kománk se hibátlan,
nem maradt a kuckójában!
Mert ha árnyékát nem látná,
a Nap a telet bezabálná.
Nyávoghattok most már cicák,
mígnem kirügyeznek a fák.
Vegyetek hát más öltönyt,
míg a tavasz beköszönt.
~ Posztós Lenke~

2023. február 2., csütörtök

Posztós Lenke: Szerencsétlen róka


 


Aggódik a róka koma,
búsul bizony eleget;
Kórrog szegénynek a gyomra,
hogy éli át a telet.
 
Jár a szeme ide-oda..
Sehol semmi jó falat.
Jó volna egy kakascomb bár,
de még annyi se akad.
 
Elindul az erdőszélre,
hátha lesz ott szerencse:
Tán egy tyúkól közelébe
lopakodni kellene.
 
Ám egy hitvány pásztorkutya
megszalassza dühösen;
Uccu neki az erdőnek,
megtépázva éhesen.
 
Nevet rajta a vén szarka
egy száraz ágon hintázva:
Próbálkozz meg holnap újra,
a szerencse nincs kizárva.
 
Búslakodik szegény róka,
kórrog bizony a hasa;
éhesen kell lefeküdni,
ma se került vacsora.
 
Minden jog fenntartva!