Oldalak

2025. június 23., hétfő

Posztós Lenke: Mondj el egy imát...


 


Ha tenger partján látod a repülő sirályt,
s gondterhelt utadon olykor pihenni vágysz,
ha bűntudatra ébredsz, s lelked némán sír,
Krisztus az ujjával valamit a porba ír...
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
délben messze hangzó harangszóra vársz,
nézz fel az égre, dicsőítsd az Atyát,
fogd össze a kezed, s mondj el egy imát.
 
Kis madár énekel lombos fűzfa ágon,
bokor alján bólintgat egy vadvirág feléd-
Adj hálát értük is, mert Isten ajándéka;
az Úrnak egy mondata került épp eléd.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
délben messze hangzó harangszóra vársz,
nézz fel az égre, dicsőítsd az Atyát,
köszönd meg szívedből minden ajándékát!
 
Ha csendben talál téged a nyomasztó éjjel,
ágyadban fészkel a szürke magány,
egyedül vagy, s az álom is elkerül,
Isten veled van, őriz rendületlenül.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
délben messze hangzó harangszóra vársz,
nézz fel az égre, dicsőítsd az Atyát,
köszönd meg mindenkor szerető oltalmát!
 
Ha szenvedő testvéred az égre felkiált,
utolsó reménye, mint a por szerteszállt,
ne légy közömbös, ne várj egy csodát
érte is mondj el egy rövid, hő imát.
-Testvérem, bárhol állsz és bármerre jársz..,
délben messze hangzó harangszóra vársz,
nézz fel az égre, dicsőítsd az Atyát;
mondj el mindenkiért egy szívből jövő imát!
 
Minden jog fenntartva!

2025. június 16., hétfő

Posztós Lenke: Én is voltam fiatal...


 


Én is voltam fiatal
szíven talált sok szép dal.
Bimbót hajtott oly sok vágyam,
mikor zöld szemeket láttam.
 
Ifjú voltam s álmodó,
boldogságra vágyódó.
Rám is szállt, és megérintett,
- megragadtam.., ám tovalépett.
 
Voltam boldog, voltam bús,
érzelmekben igen dús.
Voltam kegyelt, voltam árva,
fájt a mások boldogsága.
 
Egyszer félénk, máskor bátor,
máskor a sors velem számolt.
Szívemben dúlt csata-derű,
volt édes és volt keserű.
 
Szép is volt, én nem tagadom,
de nyugtalan volt minden napom.
Mert, volt egy űr a lelkemben,
mit csak Isten tölthet be.
 
Hívtam, s eljött észrevétlen,
itt trónól az én szívemben.
Más lett minden álmom, vágyam,
mert az Urat megtaláltam!
 
xx

2025. június 9., hétfő

Posztós Lenke: Áldlak Uram!





Áldom Uram szent testedet s minden csepp Véredet,
amellyel Te megfizetted az én bűneimet.
Vigasztalót küldtél, hogy vezessen bennünket-
Köszönöm, hogy elküldted Atyám a Szentlelket!
 
Ám a világ nem vehette, mert nem ismerte Őt-
A Szentlélek nem vezet csak Jézus követőt!
Aki nem tér meg a bűnből, s nem születik újra,
e kegyelmi ajándékot esze föl se fogja.
 
Szentlelket és ajándékát csak megtérve tudsz kapni!
Örök életet, üdvösséget, -Jézus tud csak adni!
Aki szívébe fogadta, az Vele is járhat,
de megtérés nélkül nincsen bűnbocsánat!
 
Minden jog fenntartva!

 

2025. június 3., kedd

Posztós Lenke: Évszakok



Úgy szeretném össze szedni
szép szavakba septiben,
mit nem mondott az életről el
soha eddig senki sem.
 
Gyönyörű az élet hidd el,
ha vezérli a SZERETET!
Reménykedve élni s hinni,
hogy tél után jön kikelet!
 
Oly sok panasz van a földön!
Az élet nemcsak rózsás kert!
De, a végén minden ember,
azt arassa, amit vet!
 
Csodálatos minden évszak,
de sorra elszáll, mint a füst.
S ha szépségeit felfedezed,
Isten reád áldást küld.
 
Szívből valja minden ember,
hogy a tavasz gyönyörű!
Csupa illat, csupa öröm,
- Vidáman nő fel a fű.
 
Aztán jön a nyárnak tűze,
s a munkának ideje:
Napkelettől, napnyugatig
fáradsággal van tele.
 
Amikor az ősz is beáll,
mint ezüsthajú meseszép,
áldásait önzetlenül,
szeretettel osztja szét!
 
Áldás hát az időskor, de,
nem épp könnyű nagykabát!
Súlya alatt görnyedeznek;
szülők, mamák, nagytaták...
 
Mintha minden ősz más lenne
egy-egy lomb hull lassúan..
De, lelkedben a fény örökre
ott csillog, hisz benne van.
 
Tél váltja fel majd az őszt is,
de követi a kikelet!
Isten az Úr mindeneken,
és az életünk felett!
 
Ha jól figyelsz az égiekre,
s Isten hangja szól hozzád;
megérted, hogy több az élet,
mint zarándokként amit jársz.
 
Osszál mosolyt, tegyél hát jót,
mert számot adsz a legvégén;
mire szántad életedet,
mit tettél e Földtekén?!
 
A jó Istent én arra kérem,
Hallgassa meg hő imám:
Legyen boldog minden ember,
az őszbe fordult évszakán!
 
Adjon áldást mindenkire,
s meghallgatást imánknak,
hogy még soká örülhessünk
szeretetben egymásnak!
 
Minden jog fenntartva!

 

2025. május 30., péntek

Debrecen - 2025 május 24 - Magyar Református Egységnap


 



~Köszöntő vers~
 
Van egy szép szó, mely mindent áttőr; úgy hívják, hogy szeretet!
Egy mély érzés, mely hatalmával, mindenhová elvezet!
A szeretet hangja tör ki, most is szívünk mélyéből;
Üdvözletünket hoztuk ide, Erdély déli részéről.
A szeretet olyan, mint egy illatos virágszál;
magához vonz, s nincs előtte semmiféle határ.
Örülünk, hogy itt lehetünk köztetek e szép napon,
hisz Krisztusban van közösségünk, s ez egy égi nagy vagyon!
Köszönjük a jó Istennek, hogy Szentlelke vezet,
s Krisztusban, mint jó testvérek, egységünk lehet!
Nagy az Ő kegyelme s bár szemünk sír vagy nevet,
nem hagy el a mi Istenünk, oltalmaz és szeret.
 
Fohászkodunk a békéért, hogy szünjön fegyver, gyülölet,
és az oly sok katasztrófa mely fakaszt bánatkönnyeket.
Egy elfajult világban keressük a szépet!
Erősödjünk az egységben, valjunk békességet!
Hogy építhessük egymást szívből, barátságból,
s szerezzünk egy szebb jövőt egymással a mából.
Egyedül a szeretet köti össze szívünk!
Drága Urunk, Jézus Krisztus a mi kötelékünk!
Ő tűzet gyújt az Őt keresők sóvárgó szívébe,
hogyis ne buzdulnánk e tűz terjesztésére!
Kérjük Őt, hogy fogja kezünk, bármerre visz útunk,
hiszen Vele vándorolva, biztos célba jutunk.
 
Az imádkozó kezek, rosszat nem követnek;
az ima fölfele száll, s átszeli az eget!
Az imádkozó ajkak, Istenhez beszélnek,
az ÚRba kapaszkodva hisznek és remélnek!
Ki fohászkodik Istenhez, békét és erőt kap,
fényben van és javaiból másoknak is ad.
Az imádkozó kezek, simogatni tudnak,
vigaszt, békességet, szeretetet nyújtnak.
Az imádkozó lélek jóságos és szeret,
mert szívből jövő imádsága az Úr Jézushoz vezet.
Képes legyőzni; félelmet, bajt, szenvedélyt,
segítőkész s tenni tud mindig másokért.
Az imádkozó ember békében megpihen,
mert munkáját elvégzi, s hálát ad szüntelen.
Küzdeni s győzni tud mindenek felett,
mert megáldja az Isten az imádkozó embert!
A közös imának nagyobb az ereje;
imánkra a válasz áldással van tele.
Jó a testvéreknek így együtt lenni,
Isten oltalmában hinni és remélni.
 
Ami szívből árad, az ereje teremtő!
Szívből szól hozzátok ez a kis köszöntő!
Békét, erőt, hitet, -adjon az Úr nektek!
Hogy szolgáljátok hűséggel, mint igaz keresztények!
Szeressük az Urat s egymást mint testvérek!
A bűn elleni harcra legyünk mindig készek!
Az Úr nevében gyűltünk össze, hálákat zeng ajkunk,
hódolattal fohászkodva, békét, áldást kapunk!
Hálás szívvel megköszönjük, hogy egységben lehetünk,
s, hogy az összetartozásban a jó Isten van velünk!
Hiszen Ő a SZERETET, Ki örök és végtelen!
Kívánom, hogy az Úr kísérjen mindvégig az életen!
 
24. május. 2025.
Ma, mindannyian gazdagodtunk; hitben, reménységben!
Adja Isten találkozzunk még sokszor szeretetben!
/ Posztós Lenke /

Posztós Lenke: Búcsúzik a május



Búcsúzásra készen állsz szeretett májusom,
suhanó lépteid keserűn bámulom.
Az ébredő hajnallal midőn útra kelsz,
virágszekeredről visszatekintesz,
mert tudod, mily kedves, mily drága vagy nekem,
orgona illatod, gondolod, feledem?
 
Habár ezen évben másképp mutatkoztál,
igen sokat sírtál, sokat szomorkodtál.
Szürke felhők borították fölöttünk az eget,
hideg eső, szél tépázta virágszőnyegedet.
Megduzzadt a folyó, a vízek megáradtak,
ellenállni képtelenség e nagy áradatnak.
 
Ám, nem te vagy a felelős, nem tied a gond,
azért, mit az ember a természetben elront.
Hisz nekünk a természet a legszebbeket adja,
csak önző lett az ember, s nincs rá nagyon gondja!
Pedig a természet mindig visszaadja,
amit tesz vele az ember szabadakarata.
 
Lám, most búcsút intesz, s utadon elkisér,
a zöldelő rét illata, mit szállít az enyhe szél.
S a bódító illatú virágkavalkád,
melyet az érkező nyár csokorként ölel át.
Búcsúzásul májusom én százszor is megáldlak,
s egy mosolygósabb képeddel mindig visszavárlak!
 
30. május. 2025.

 

2025. április 21., hétfő

Posztós Lenke: Győzött a Fény- Krisztus feltámadott!


Posztós Lenke: Győzött a Fény- Krisztus feltámadott!
Harang zengést hordoz az illatos szél-
Megtört a sötétség, győzött a Fény!
Az Isten szeretőkre örök élet vár;
Krisztus feltámadott! - Nincs többet halál!
 
Ragyogó fényben sokaknak megjelent:
Diadallal bűn és halál felett!
Kezén, lábán ott a szegek helye;
hogy a hittben erőt találj benne.
 
Előttünk is itt áll hitünknek fényében;
életre hív az újjászületésben!
Feltámadást, új életet hírdet!
Örök boldogságot az Őt követőknek!
 
De nincs addig húsvét az emberi szívben,
míg nem teszi Úrrá Jézust életében!
Nem szólal benne a kikelet hangja,
a lélek templomát még sötétség lakja.
 
Támaszd fel Húsvét mindazt, aki meghalt;
ki sötétben még várja a pirkadó hajnalt..,
hogy Nagypéntek után, megkínzott lelkére;
üdvösséget hozzon Krisztusnak szent Vére!
 
xx