Mi lehetne fájdalmasabb?

Mi lehetne fájdalmasabb,
mint 'ki anyját veszti el?
Hisz Isten minden szeretetét
az ő szivében rejti el.

Ki ölel még olyan forrón?
Ki viseli gondodat?
Lehetsz gyerek, felnőtt, ősz is,
édesanya egy marad.

Ki bátorit aggódásban,
ha az élet megvisel?
Ki bocsájt meg minden hibát
valahányszor tévedel?

Vagy amikor csalódás ér,
ki simogat tégedet?
Ki kötözi fájó szived,
mit a világ megsebzett?

Ha mindenki megtagad is,
s körül vesz a félelem,
Ki mondja, mint senki más,
hogy: "jöjj ölembe gyermekem!"

Kinek lehet minden szava
gyógyir minden sebedre?
Ki ismeri gondolatod,
s mi rejtőzik szivedben?

Isten csak, s az édesanyád
ismeri a szivedet!
Csak ők fogják szeretettel
mindvégig a kezedet.

S ha már Isten, országában
nyugtassa az ő lelkét,
Onnan is a vérző szive
megáldja a gyermekét!