Olvad már a hótakaró; dombon, hegyen, bércen,
kis virágok kandikálnak az avarban szerényen.
hódolattal válaszol Isten szerelmére.
Tavasz van újra, vége már a télnek,
álmából a természet új életre éled.
Rügyecske pattan az ébredő fákon,
Kismadár csicsereg a zöldülő ágon.
Napsugárban fürdik a vidám, színes reggel,
a játszin és ibolya illatával lep el...
Virágillatos, szép tavasz, nem hiába szeretem,
ő a legszebb évszakom, a legkedvesebb nekem!
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése