Szeretném a föld rabláncait
szétzúzni végleg, mindenütt!
Bús arcokra mosolyt festeni,
homályos égre, mint Nap - derűt!
Bárcsak, minden lélek esengve,
a sötét homályból Hozzád térne;
Minden embert oh Drága Jézus,
a Te fényed vezérelne!
Látom, tova napkeleten,
kigyúlni Advent csillagát;
szürke homályon, bús felhőkön,
a mennyország fénye csillan át.
Késő éjjen elmerengek
Drága kisded - arcodon!
Megáldottad a hideg jászolt,
mely befogadott Jézusom.
Oh, bár minden szív behívna,
-nem lenne több kárhozott!
Hisz kegyelmed e torz világnak,
üdvösséget, fényt hozott!
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése