Posztós Lenke: Kerestem a szeretetet...

 

Posztós Lenke: Kerestem a szeretetet...

 

Kerestem a szeretetet, mint egy fénysugárt,

de a boldog percek mögött keserűség várt.

Kifürkésztem minden helyet, hol a gyönyör honol,

s nem találtam csak fájdalmat, kéklő eget sehol.

 

A szeretetnek énekeltem, mint a kis madár,

ki zöldelő kis ágacskán hitvesére vár.

Jártam a világot hosszába - széltébe,

de sehol nem akadtam lelkemnek békére.

 

Kerestem a szeretetet, mint egy virágszálat,

s helyette csak gyomot kaptam, nem is egyet, -százat.

Pedig pálmaággal vártalak szeretet!

Mondani akartam: Maradj...oly jó veled!

 

De egyszer az úton, egy vándorra akadtam.

Nagy terhet cipelt, s utánna szaladtam.

Ruhája szakadt volt, testén vérző sebek-

Itt-ott hideg köveken csillogó vércseppek.

 

Gúnyolódók zsivajgása kisérte mindvégig-

meleg vércsepjei a megbocsátást kérik.

Fejébe mélyedve egy tüskés koszorú-

leköpködött arca szelíd, szomorú.

 

Nem szólott egy szót sem, de láttam tekintetét;

alázattal vitte a világ összes szennyét.

Szemében voltak titkai a mennynek,

amilyent nem láttam én soha senkinek.

 

Hová viszed vándor, azt a súlyos terhet?

Miért kell a hegyre ezt mind felcipelned?

- Kérdeztem, s Ő felelt: El kell ezt hordozzam,

hogy a megbocsátás tengerébe dobjam.

 

De, te, kit keresel oly szomorúan, búsan?

Kérdezé, s rám nézett mélyen, meghatóan.

Én... én...felelém, úgy mint aki dadog;

-a Szeretetet keresem.., s Ő mondá: " Én vagyok!

 

DÖNTÖTTEM SZIVEMBEN!

 

Döntöttem szívemben, követem Krisztust!

Mögöttem a világ, szívemben Jézus!

Ő nem osztozik lelkemen, hűn szeret és félt,

kézenfogva vezet, míg elérem a célt!

 

Amikor ráléptem Megváltóm útjára,

követésének tudtam mi az ára.

Tudtam, hogy mit adok, azt is, hogy mit kapok,

azt is Kit szeretek, s azt, kit megtagadok!

 

Mikor, még a világ csábítgatott, hívott,

lelkem tőle nem mást, csak pokol-tűzet kapott!

S mondtam: Vidd azt a jót, amit adtál!

Találtam én jobbat a te javadnál!

 

Nem percekre szóló, hazug ámító,

mert Aki adja, Ő az Örökkévaló!

S lehet bármilyen nagy is az ára,

én hallgatok Jézusom szavára!

 

A világ kinevethet, s megtagadhat engem!

Szeretem az Urat, s úgyis Őt követem!

Mit bánom, -lehetek kitagadt, megvetett,

kidobhat szívéből mindaz, ki szeretett!

 

Rám törhet a világ összes hatalmával,

harcolhat ellenem pokoli hadával,

maradhatok gúnnyal egymagamra,

nem fog tőrni azért panasz az ajkamra!

 

Igérhet a világ bármit is nekem,

nem kell tőle semmi, én Krisztust követem!

 

Minden jog fenntartva!