Oldalak

2025. december 30., kedd

Posztós Lenke: Búcsúzik az Ó év




 


Ismét búcsút intünk az elköszönő évnek!
Emlékképek követik; -fájdalmasak, szépek.
Átgondoljuk, mit nyújtott sorsunknak az élet:
Örömöt vagy bánatot, - keserűt vagy szépet.
 
Egy év emlékeit hagyjuk magunk után,
s elmélázunk csendben a megtett utunk nyomán.
Elrejtve van még a holnap igérete,
ám, életünket kíséri Isten szeretete!
 
Átvizsgáljuk ismét minden rejtett álmunk..,
-Megkaptuk-e mindazt, mire szívből vágytunk?
Hiszen minden új évben a mi legfőbb vágyunk;
hogy szebb legyen, jobb legyen eltorzult világunk!
 
Volt, mikor nehezebb, vagy könnyebb volt a sorsunk.
Voltak botrányok is, mit másoknak okoztunk.
Kisebb vagy nagyobb csatákat megvívtunk,
az Úr volt mindig velünk, mert, mi Benne bíztunk!
 
-Rohannak a napok, peregnek az évek;
gyűjtik emlékeit szép és zord időknek.
Bezárul ez év is, búcsúzásra kész,
kezet ad az újjal, majd a múltba vész...
 
Elillan, és élted egy részét elviszi.
S ami veled marad, azt tovább érleli...
Minden, ami szép és jó, az hamar elszalad;
beolvad a múltba, aztán emlék marad.
 
De, ha gyermek álmod megőrzöd, -megmarad;
észre sem veszed, hogy az idő szalad.
Mert, a tiszta érzés, mint fehér hópehely,
nem nehéz, s ha elolvad, tiszta marad a hely.
 
Az új évben, mit kívánok, az mindenkinek kéne!
-Legfőbb vágy az egészség s lelkünkben a béke!
Ne zúgjanak többé pusztító fegyverek!
Legyenek hát boldogok végre az emberek!
 
Higyjünk a szeretetben, higyjünk a jóban!
Akkor is, ha sokakban már, már kifogyóban!
Legyen hit és szeretet az emberi szívben,
s higyjük szakadatlan, hogy velünk van az Isten!
 
Távozzon a gyülölet, a betegség s a gondok,
Legyen hát az új év mindenkinek boldog!
Vezérünk a Fény legyen, a Hit és a Szeretet,
mi világítja utunkat s végűl hazavezet.
 
Minden jog fenntartva!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése