Posztós Lenke: Szeretlek Jézusom

 

 

Szeretlek Jézusom mindenek fölött!

Eloszlattad fölöttem a homályos ködöt.

Te vagy az éjszakám, Te vagy a nappalom,

Szívednek, szívemet örömest átadom!

 

Te vagy a Fény, ha sötétben járok,

Te vagy a Tűz, ha didergek, fázok.

Védtelen vagyok, ha nem vagy Te velem,

Rád bízom életem - fogjad a kezem!

 

Te vagy a csendem, Te vagy a nyugalom,

minden földi kincsem lábadhoz lerakom.

Arcád fénye hogyha derűsen rám ragyog,

Fényedtől magam is égi fényt kapok.

 

Őrízel szüntelen, igazgatod léptem,

hogy netalán a lábam téves útra térjen!

Te vagy a mindenem, Te vagy boldogságom,

Megváltó Istenem, örök Messiásom!

 

Szeretettel fogsz körül mindörökké engem,

megvizsgálod gondosan szívemet s a lelkem.

Taníts nekem Uram engedelmességet,

s tartsd fellettem kérlek, kegyelmes Kezedet!

 

Tégy engem nemessé, oltsd be a szívemet,

hogy Tehozzád méltó gyümölcsöt teremjek.

Élet vízét adod a szomjazó lelkeknek,

a porból felemeled, azt, akik elesnek.

 

Köszönöm, hogy élek, hogy megtaláltál engem!

Nem hagytál elveszni, megváltottad lelkem!

Hálával imádom szentséges Nevedet,

-nincs bennem félelem, mert szívem a Tiéd lett!

 

Minden jog fenntartva! 

Posztós Lenke: Szülőfalum templomába jöttem imádkozni-

 

Szülőfalum templomába jöttem imádkozni-

a jó Isten kegyelméért ismét hálát adni!

Megköszönni életemet, s mindent amit adott,

bármerre is vitt a sorsom, Isten el nem hagyott!

 

Harangszónál tanított meg engem jó anyám;

térden állva, alázattal mondjam el imám.

Hitet vésett a szívembe kicsinykorún, régen,

azóta egy harang se szól, oly gyönyörű szépen.

 

Rég elhagytam én a falut, az idő elszaladt,

kongása a vén harangnak szívemben megmaradt.

Hivogatott örömökben, de bánatban is ott volt,

mikor Isten árvasággal, könnyel próbáltatott.

 

Bármerre visz sorsod útja, s mint múlnak az évek;

visszacsalnak olykor -olykor a régi szép emlékek.

Gyermekkorom, ifjúságom, úgy szívemhez tapadsz-

köszönöm, ó kongó harang, hogy haza hivogatsz!

 

Köszönöm, a jó Istennek, hogy itt lehettem ma!

Felüdült a lelkem, mint a folyómenti fa,

mert szent ez a hely, mely ölébe fogadott,

szent e templom, s e falu, mely keblén ringatott!

 

Minden jog fenntartva! 

Hétvége

 

Itt van újra a hétvége!

Most kezdődik, - most vége.

A napok telnek, az idő halad,

Használd ki, mert gyorsan szalad!

 

~ Posztós Lenke ~

Posztós Lenke: Február 2 ~Mici Mackó téli álma

 

Mici Mackó téli álma,

megszakadt egy kicsit máma.

Kisütött a napsugara,

s kijött, hátha akad kaja.

 

De, bizony az idő ravasz,

nincsen kaja, nincs még tavasz.

Még az árnyékát is látta,

s visszament a vackójába.

 

A tél ameddig nem ér véget,

csak álmában lát málnát, mézet.

Mert, ha árnyékát meglátta,

bizony hosszú lesz az álma.

Posztós Lenke: Februári dal

 

Január, február,

havon siklik, szánon jár.

Fején még a bundasapka,

márciusig le se rakja.

 

Ereje van még a télnek,

a természet míg újjáéled.

Mígnem, majd egy lenge szél,

hóvirágnak dalt zenél.

 

Erdőn, mezőn hótakaró, nagy a csend,

ám a tavasz sugalata körbeleng.

Szellő hátán tünedez a zord világ;

nemsokára kinyílik a hóvirág.