HIÁNYZIK EGY CSILLAG
Fekete Lajos
keresztvári református kántor
és tanitó emlékére
Ballag a nyáj legelészve,
Az alkonyat már csábit,
Fölöttük a vezércsillag
Fényesen világit.
Megszólal a pásztor sipja,
Összehivja juhait,
Azon töpreng, hány hullt ki
S a nyájból még hány van itt!?
Estefele türelemmel
Minden juhot megszámol,
S bánkódik, hogy vezérjuha
Hiányzik a létszámból.
Öreg és fáradt volt
Sok-sok év után,
Megpihenni vágyakozott
A hosszú út után.
A juhok is szerettek
Körülötte lenni,
Bárányukat tanitotta
Az élet útján menni.
Akárcsak egy fényes oszlop
Az ifjakat vezette,
Több azért a vének közt is
Boldogan követte.
De egyszer csak meghallott
Egy égi furulyát,
S nyugalommal követte
Az élet és halál Urát!
Üres egy hely..., s lehetetlen
Őt már pótolni ...
Sok időre hiányolják
Földi utódai.
Csillagfénye, most már fentről,
Hol csak szeretete számit,
Időnként sokunkra még
Büszkén levilágit.
Posztos Lenke
verse
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése