Vigyázz a csöndedre kedves!
Hallgasd, mit suttog a szél...
Figyelj, hogy értsd meg a szavát;
Isten a csöndedben beszél.
Ott van az igaz szeretetben,
egy kéz, mikor gyöngéden átölel,
máskor, csókokban cuppan az ajka,
s ott érzed szivedhez közel.
De, van, mikor mennydörög olykor
Kezében felhőkkel csattint,
nem mindig simogat hangja;
van úgy, hogy vesszővel tanit.
Máskor, a lábadhoz simul
a harmatos, zsenge, kis fűszálban,
vagy köszönt oly kedvesen, lágyan
egy illatozó, piciny kis virágban.
Egy kis madár dalol az ágon;
most is az Úr beszél hozzád.
Figyeled, mily szép a hangja?
Én értem, ó értem a szavát.
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése