Köszönöm az Úrnak, és Lelkészünk TeNeked,
e megtisztelő alkalmat, s hogy köztetek lehetek!
Csodálatos, gyönyörű a jó Isten útja!
Kimeríthetetlen, mélységes a kútja!
Szolgáit Ő felhasználja minden szépre, jóra,
ha tárva van a szívük a mennyei szóra!
Felém is, mint gyarlóhoz, kinyújtá szent kezét;
felemelt, hisz vergődtem, mint sárba pottyant veréb.
Felhasználta jó szolgáját, Kis Zoltán lelkészt,
hogy kifejtse a lelkemből, az ott szunnyadó rejtélyt.
Felgyújtotta a szívemben, azt az égi lángot,
mely fel, fel lobbant néha, máskor csak pislákolt.
Mindent, amit Isten elkezd, Ő azt be is végez!
Ő tanít, hogy versbe fonjam, amit szívem érez!
És, ha ez volt velem a jó Isten vágya,
Övé legyen minden Köszönet és Hála!
Kérem is Őt: Segítsen, mindig Őt szolgálnom!
Dícsőítsem versben, szent Nevét imádjam!
Szeretni tudjak, ahogyan Ő szeret,
a rám-szorultnak nyújtsak segítő kezet!
Építhessek másokat szavaimmal, verssel,
gyülöletre ne feleljek soha gyülölettel!
Ezt kivánom Istenem, segítsél meg ebben,
add, hogy lássam mosolyodat az emberek szemében!
Nektek is köszönöm, az Úrban testvéreim,
hogy itt voltatok köztünk, hallgatván verseim!
Megtöltötte szívemet a hála és öröm!
Már nem mondhatok egyebet, csak:
Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése