Kis mókuska nagyon gondos,
vidámkedvű, fürge, szorgos.
Amig a tél megérkezne,
kamrája már meg van telve.
Igy hát indul közmunkára,
fürgén szökik ágról ágra.
Diót, makkot, ahol talál,
a kis mókus egy percet sem áll;
Megtölti a zsebeit,
ültet, fákat telepit,
erdőt, amit imádott,
s mit az ember kivágott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése