Jártatja április a bolondját velünk:
Kicsalta a májusi orgonát nekünk.
máskor sapkát tetet télit a fejünkre.
Kirázza zsebeit, fagyot áraszt onnan,
s keressük a meleget, hová tünt el, hol van?
Esik eső, hideg lett, kabátot kell venni,
hogy ne fázzunk, s hirtelen, baj ne érjen semmi.
Ilyen ez az április, mindig becsap minket;
mosolyog a szemünkbe, s másfele tekintget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése