Távozásod Orsi kutyus, én is szívből fájom,
hiszen nekem minden kutyus nagyon jó barátom!
Én is szerettelek, bár nem ismertél engem,
köszöntésem megugattad, mikor arra mentem.
Szomorú a kert s az udvar, amióta elmentél.
Sírhalmodra hulldogál a sárga falevél.
Egy égi falka kisér most a szivárványon át,
csillagúton kalandozol most már hű barát.
Nem halljuk már csaholásod, vidám hangodat,
nem csóválod soha többé pajkós farkadat.
Nem ugatsz már idegent, más kutyát hevesen,
nem ölelhet szerető gazdid már sohasem.
Pedig téged szeretett mindeneknél jobban.
Mosolyt adtál, derűt, vigaszt a hétköznapokban.
De bármit is tennénk, az élet egyszer véget ér,
Isten veled hű barát, útad kisérje a fény! 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése