Advent van; némán átölel a csend.
Áldott várakozás, békességes, szent.
Csillagfények jelzik, szívek várják Őt!
Csak Benne reménykednek a sírók, szenvedők!
Örök igéret Ő, Nála van bocsánat!
Ő a keresztre vert türelmes alázat.
A szívekben fellobban egy-egy égi láng
Valami csodára vár az egész világ.
Szívünket betölti egy vigasztaló erő,
akárcsak egy meleg, simogató szellő.
Bár úgy érezzük olykor magányosan állunk,
eljön hozzánk Jézus, ha nyított szívvel várjuk!
Várva várunk Jézus, szükségünk van Reád!
Tűzben, szenvedésben áll az egész világ!
Nélküled nincs ünnep, nincsen karácsonyunk,
Jer, költözz szívünkbe Megváltó Krisztusunk!
Szüless meg Szeretet, szüless meg Tisztaság!
Költözz a szívekbe, hisz elfajult a világ!
Gyújts reményt, hol kialudt, szüless meg oh Béke!
Add, legyen a kórságnak s a csüggedésnek vége!
-Szeress, remélj és higgy! - Üzeni az ég!
A fentről jövő Szeretet fényét szórja szét.
-Bár könnyezik szemünk, oly sok csapás ér,
az adventi öröm újra lángra kél!
E megszentelt csendben várjuk Őt; a Csodát!
Hitet, reményt, szeretetet adjunk mi is tovább!
Szárnyaljon szívünkből úgy, mint a gondolat:
Hozsánna, Dicséret és a Hódolat!
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése