Szél fújdogál, felhőt kerget,
pergeti a falevelet.
Nekikezdett most egy zápor,
zuhog istenigazából.
A táj is feléled most talán
a hosszú szárazság után.
Megszánt az ég, küldött esőt;
mohón issza a kiszáradt föld.
Felfrissít mindent az eső,
friss levegőt fúj a szellő.
Felvirult a fű, a virág,
a szomjazó növényvilág.
Hulljál eső, mert rég vártunk,
nem számít, ha bőrig ázunk.
Megszárít majd a napsugár,
s mosolyog ismét a nyár.
Megindult a kis patak,
meglepték a madarak.
Erdő szélén őz időz,
nemsokára itt az ősz.
Csodatevő Istenem,
Feléd száll az énekem:
Te adsz bort és búzát áldva,
az emberek asztalára.
Minden jog fenntartva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése